Azok a személyek, akik a mindennapi életük során gyakran nevetnek, feltehetőleg jobban „fel vannak szerelkezve” ahhoz, hogy a stresszesebb eseményeket kezeljék. A nevetés intenzitása egyébként mit sem befolyásol a kutatás szerint: csak annak gyakorisága az, ami számít. A tanulmányt a Bázeli Egyetem kutatócsoportja publikálta a PLOS ONE nevű lapban.

A legtöbb – egészséges – emberben rossz érzést kelt az, ha más embereknek fájdalmat okoznak, egyes erőszakos, antiszociális egyének esetében azonban ez nem figyelhető meg, s jelenleg nem is igazán ismert az orvostudomány előtt, hogy miként lehetne kezelni a mások bántásának kerülésére nem törekvő, agresszív, pszichopátiás személyeket. A patkányoknál azonban az emberek többségéhez hasonlóan ugyancsak megfigyelhető az, hogy lehetőleg elkerülik fajtársuk bántását, így őket vizsgálták a Holland Neurológiai Intézet (NIN) kutatói, akik az eredményeiket a Current Biology nevű lapban publikálták.

A gyermekeknél az olyan mentális problémák, mint például a depresszió, a szorongás, az impulzív viselkedés vagy a rossz kognitív teljesítőképesség is, gyakran azzal állnak összefüggésben, hogy megfelelő ideig alszanak-e – derül ki a Warwicki Egyeten kutatóinak nemrégiben a Molecular Psychiatry nevű lapban publikált tanulmányából.

Ahogyan az emberek idősödnek, az életük egyre inkább megváltozik, így például karrierjük a végéhez közeledhet, és az általuk ismert emberek is egyre közelednek az életük végéhez. Ebben az időszakban a Journal of Clinical Psychiatry nevű lapban megjelent tanulmány szerint az embereknek ismét szüksége lehet arra, hogy megleljék, mi az, ami értelmet adhat az életüknek.

Azok a személyek, akik magasabb szocioökonomikus státuszú családokban nevelkedtek, életük közepére optimistábbak voltak, és hosszabb életet is remélhettek, míg azok, akik több pszichológiai stresszforrást is átéltek – így egy szülő halálát, túl szigorú nevelést, vagy éppen nagyon gyakori költözést – jobbára több stresszt éltek át életük derekán is, és nagyobb kockázattal haltak meg idejekorán.

Több évtizednyi kutatás eredményei szerint az optimisták jellemzően tovább élnek, mint azok, akik pesszimistábban viszonyulnak az életükhöz.

Meglepő összefüggést fedezett fel az Amerikai Pszichológiai Szövetség kutatása a szorongás szintje és a tavalyi téves hawaii rakétariasztás között a felhasználók Twitter-üzeneteit elemezve – eszerint egyebek mellett a rakétariasztás előtt szorongó emberek a téves riasztást követően szinte azonnal megnyugodtak, míg az egyébként nem szorongó illetők számára ez sokkal hosszabb időt vett igénybe.

A mosolygás valóban boldogabbá teheti az embereket egy nemrégiben a Psychological Bulletin nevű lapban publikált tanulmány szerint.

Azok a gyermekek, akik zöldebb környezetben nőnek fel, akár 55 százalékkal kisebb eséllyel szenvednek később mentális problémáktól, mint a kevésbé természetközeli lakókörnyezetben élő társaik – derül ki a dániai Aarhus University friss tanulmányából.

Azok az emberek, akik reális célokat tűznek ki maguk elé, jobbára nagyobb szintű jóllétnek örvendhetnek, s hosszú távon az elégedettség kulcsa az lehet, hogy az életcélok elérhetőek-e, s eleget jelentenek-e az adott személynek. Minderről a Bázeli Egyetem kutatói folytattak kutatást több mint 970 ember bevonásával.