A világ lakosságának egyre nagyobb része él városokban, s mindeközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte több mint 450 millió ember szenved mentális zavartól úgy, hogy ez a szám egyre növekszik.
Az Aarhus Egyetem 1985 és 2013 közötti időszakból származó adatokat vizsgált, hogy kiderítse, milyen összefüggés mutatkozik a gyermekkori zöld környezet és tizenhat vizsgált mentális betegség kockázatának valószínűsége között a későbbi életben. A kutatás eredményeit – amelyek szerint a gyerekek még az esetleges torzító tényezők kizárása mellett is 55 százalékkal kisebb eséllyel szenvednek később mentális zavaroktól, ha zöldebb környezetben élnek – a PNAS nevű lapban publikálták.
A kutatás vezetője, Kristine Engemann a ScienceDaily cikke szerint elmondta, hogy egyedülálló adatokat használtak fel, ugyanis hatalmas mennyiségű adatba volt lehetőségük betekintést nyerni a dán felmérések révén egyebek mellett a betegségek diagnózisáról, illetve az emberek lakhelyéről. Azt, hogy a gyerekek lakhelye mennyire volt természetközeli, illetve „zöld”, a műholdas térképek felvételei alapján határozták meg.
A kutatók szerint például a zaj- és légszennyezés, a rossz társadalmi-gazdasági helyzet, valamint a fertőzések nagyobb veszélye is befolyásolja a mentális betegségek kialakulásának valószínűségét. Ezzel szemben más kutatások szerint azokon a területeken, ahol több a zöld tér, nagyobb a társadalom összetartása, s az emberek fizikai aktivitása is nagyobb, ezek pedig a gyerekek kognitív fejlődését is támogathatják.
Az újabb tanulmány szerint minél több ideig él zöld környezetben egy gyermek születésétől 10 éves koráig, annál kisebb eséllyel szenved később mentális betegségektől, így aztán különösen is fontos, hogy egész gyermekkorukat zöld környezetben töltsék.
Kristine Engemann megjegyezte, hogy egyre több a bizonyíték arra, hogy a természetes környezetnek nagyobb a hatása a mentális egészségre, mint azt korábban gondolták, s mostani kutatásuk jelentősége is abban rejlik, hogy általa megérthetik a zöldebb környezet fontosságát szélesebb körben is.
A kutató szerint nagyon fontos lehet a fenntartható várostervezés szempontjából a témában megszerzett tudás, már csak azért is, mert egyre többen élnek városokban világszerte.
