Az újabb kutatás során összesen 3462 svájci személy egészségét és alvási, illetve életmódbeli szokásait követték nyomon egy korábbi felmérés adatai alapján. A résztvevők 35-75 évesek voltak, 2003 és 2006 között voltak részesei a felmérésnek – írja a MedicalNewsToday.
A kutatók figyelték egyfelől a napközbeni szieszta gyakoriságát és hosszúságát, másfelől pedig a szívrohamok, sztroke-ok, szívelégtelenség, illetve más szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, továbbá az emberek életmódjának jellegzetességeit is.
Az emberek több mint fele egyáltalán nem tartott napközbeni sziesztát, közel 20 százalékuk heti egyszer-kétszer szunyókált, 12 százalékuk heti 3-5 alkalommal szenderedett el napközben, és ugyancsak nagyjából 12 százalék iktatott minden nap, vagy majdnem minden nap sziesztát a napjába.
A sokat szunyókálók általában idősebbek voltak, és többen voltak közöttük a férfiak, dohányzók és túlsúlyosak. A többet sziesztázók körében ugyancsak gyakoribbak voltak az olyan emberek, akik éjjel nem tudták kipihenni magukat, akiknek alvási apoéjuk volt, illetve akik nappal valamiért fáradtabbnak érezték magukat.
Az öt éves felmérés ideje alatt 155 esetben történt valamilyen súlyosabb szív- és érrendszeri megbetegedés a vizsgált személyek teljes körében, ám hogy pontos adatokat kapjanak, ezek vizsgálatakor a kutatók kizártak olyan más tényezőket, mint a magas vérnyomás, az esetleges szívbetegség megléte, illetve az életkor.
Így már az volt megfigyelhető, hogy heti egy-hét szieszta napközben 48 százalékkal csökkentette a szívroham, az agyi érkatasztrófa és a szívelégtelenség kockázatát is azokhoz képest, akik egyáltalán nem aludtak napközben. A napközbeni alvás mennyisége és a szívbetegség valószínűsége között ugyanakkor számottevő összefüggést nem figyeltek meg.
