Szerte Európában jellemző az a sajnálatos tendencia, hogy az óvodáskorú gyermekek nem esznek elegendő zöldséget és gyümölcsöt, ellenére annak, hogy mindannyiunk által ismert tény, hogy ezek az eledelek rendkívül magas tápanyagtartalommal rendelkeznek. Persze, köztudott az is, hogy nem minden gyermek hajlandó arra, hogy változatosan étkezzen, hiába kínálnak fel számukra sokféle finom gyümölcsöt és zöldséget.
A kutatók a kutatásuk során a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett az otthoni étkezési kultúrát is vizsgálták, elsősorban a szülők által kitöltött kérdőívekre támaszkodva. Összesen 114 óvodáskorú gyermeket és szüleiket követték nyomon, akik mindannyian Finnországban éltek. A kutatásban külön kezelték a főtt és a nyersen adott zöldségeket, gyümölcsöket.
A kutatók megfigyelése szerint némileg más tényezők határozzák meg a gyümölcsök, mint a zöldségek elfogyasztásának valószínűségét, így például az anyai minta nagyobb hatást gyakorolt a gyermekek nyers és főtt zöldség, illetve gyümölcs fogyasztására is, míg az apai minta a főtt zöldségek esetében bizonyult a legerősebbnek.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy mindez azt is jelenti, hogy nem csupán az édesanya feladata az, hogy a gyermekeket rávegye arra, egyenek több zöldséget és gyümölcsöt, hanem mindkét szülőnek pozitív példával kell elől járnia annak érdekében, hogy a gyerkőcök aztán rávegyék magukat a számukra egészséges eledelek megízlelésére.
A kutatás során megfigyelték azt is, hogy a zöldségek „bemutatásának” talán legfontosabb ideje a vacsoránál van, hiszen ezt az étkezést a család gyakran együtt folytatja, és ilyenkor azáltal, ha a szülők jó példát mutatnak, sokat segítenek az ügy előrelendülésében. A vacsora egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy nap mint nap, különböző formában iktassák be a kicsik étrendjébe a zöldségeket és gyümölcsöket.
A gyümölcsök esetében a vacsora mellett a nasi-idő is fontos volt, hiszen ilyenkor az édes ízű csemegéket megkedvelhetik a gyerekek.
