Összesen 8500, 40 és 79 év közötti férfi és nő fizikai aktivitását vizsgálták a Cambridgei Egyetem kutatói. A megfigyelt személyek közt nagyon sokféle szocioökonómiai, illetve iskolázottsági hátterű emberek voltak. A kutatóknak a munkahelyi és szabadidős mozgást is sikerült megkülönböztetniük, így külön-külön vizsgálhatták ezek hatásait az időskori szellemi teljesítményre.
A tanulmány részeként az önkéntesek kitöltöttek egy életmódjukkal kapcsolatos kérdőívet, amely a munkahelyi és szabadidős fizikai aktivitásukról is tartalmazott kérdéseket, s az egészségüket is vizsgálta. Átlagosan tizenkét évvel később az önkénteseket visszahívták, és a memóriájukat, figyelmüket, vizuális feldolgozó sebességüket, olvasáskészségügyek, s összességében a kognitív készségeiket mérték.
Mindezen információk birtokában pontosabban szűrni tudták az okokat és következményeket, így például azt, hogy valaki az időskori demenciával járó rosszabb kognitív teljesítőkészség miatt mozog-e kevesebbet, vagy ez az állapota esetleg részben a mozgásszegény életmód miatt is alakulhatott-e ki nála.
A kutatók az alábbi összefüggéseket figyelték meg:
- Azok, akiknek nem volt képesítése, nagyobb gyakorisággal végeztek fizikai aktivitást igénylő munkát, azonban szabadidejükben kisebb eséllyel végeztek testmozgással járó tevékenységet.
- Függetlenül azonban az iskolázottság szintjétől, a fizikai aktivitást nem igénylő, jobbára íróasztal mögött végezhető munkát végzők esetében alacsonyabb volt a gyenge kogníció kockázata. Azok, akik ilyen munkát végeztek egészen a vizsgált időszak végéig tartoztak legnagyobb valószínűséggel a legjobban teljesítő 10 százalékba.
- Azok, akik manuális tevékenységgel járó munkát végeztek, akár háromszoros kockázatnak voltak kitéve a gyengébb kogníció kialakulására, mint akik fizikailag „inaktívabb” munkát végeztek.
A kutatók szerint nincsen tehát egyértelmű összefüggés a testmozgás és a fizikai aktivitás között, s noha a rendszeres fizikai aktivitásnak megelőző szerepe lehet a krónikus betegségek ellen, azonban a kognitív készségekre más tényezők is nagy hatással vannak.
Annak, hogy az irodai munkát végzők jobban tudtak teljesíteni a kognitív készségeket mérő teszteken az is lehet az oka, hogy ezek a típusú munkák több mentális kihívást rejtenek, mint a kétkezi munka, vagyis „karban tarthatják” a kognitív készségeket.
