Magyarország ugyan az idei első félévben 2,9 százalékkal több baromfihúst exportált, mint az előző év hasonló időszakában, ám a kivitelből származó árbevétel mindeközben csökkent, s romlott az ágazat külkereskedelmi egyenlege is – számol be róla a Világgazdaság.
Míg tavaly 263,2 millió eurós bevételt szereztek az ágazat magyar szereplői, addig idén csupán 239,8 millió euró bevételük származott az exportból.
Mindennek hátterében részben a madárinfluenza utóhatása, illetve az alacsony árak állnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója szerint.
A madárinfluenza 2016 és 2017 között volt jelen a térségben, és nagy károkat okozott a víziszárnyas-termékpályákon, valamint az állományok is lecsökkentek, ami ahhoz vezetett, hogy az év első felében magas árak alakultak ki, s ez visszavetette a fogyasztást.
Mindeközben azonban a cikk szerint a piaci logikának megfelelően sokan igyekeztek kihasználni a magasabb árakat, s növelték az állományukat, így – a bővülő kínálat és a visszaeső kereslet miatt – 2018 őszétől lefelé indultak az árak, s az idei évben már jelentős készletek is halmozódtak fel.
Addig, amíg a készletek „nyomják a piacot”, nem várható az árak növekedése.
A Világgazdaság szerint az import a csirkehúspiacon ismét felfelé tart a tavalyi második félév óta, ugyanis óriási mennyiségben érkezik Brazíliából a csirkemellfilé, s Ukrajna sem sokkal marad el e termék exportálásában.
Az Európai Unióban is növekedett a termelés, az így kialakult többlet pedig alacsonyan tartja az árakat.
