A természetben és a parkokban is viszonylag sok kullancs van jelenleg, amelyek egy része emberre is veszélyes kórokozókat hordoz – számolt be róla Földvári Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa tájékoztatása alapján az InfoStart.hu.
A szakember szerint az egyik leggyakoribb kórokozó a Lyme-kórt okozó borrelia baktérium, mely akkor juthat a szervezetünkbe legnagyobb eséllyel, ha nem távolítjuk el időben a kullancsot. Ez a baktérium a kullancspopuláció harmadában, néhol akár felében is jelen lehet, ami azt jelenti, hogy kettőből egy kullancs hordozója lehet a borreliának.
A kullancscsípés ellenben csak akkor vezet Lyme-kórhoz, ha a parazitát túl hosszú ideig nem távolítjuk el, s ha az immunrendszer is hagyja elszaporodni a baktériumot, vagyis nem reagál ellene elég erősen.
A Lyme-kór után az agyvelő- és agyhártyagyulladás a kullancsok által terjesztett második leggyakoribb betegség, amely azonban még így is viszonylag ritka, hiszen csak nagyjából minden ezredik kullancs hordozója e betegség kórokozójának.
Az agyvelő- ás agyhártyagyulladás kockázatát azonban ennek ellenére nagyon is érdemes komoly óvatossággal kezelni, hiszen erre a betegségre nincsen speciális gyógymód, miközben például az idejében felfedezett Lyme-kórra antibiotikumot lehet adni.
A kullancs-enkefalitisz ellen, ha kezelés nincs is, de védőoltás elérhető.
A kullancsok elleni védekezés egyik leghatékonyabb módszere az, ha hosszú szárú nadrágban és felsőben járjuk a természetet, és a fejünket sapkával fedjük.
A megbetegedés veszélye emellett csökkenthető azzal, hogy a már bent lévő kullancsot mihamarabb, röviddel a csípést követően eltávolítjuk. Ennek során a parazita testének összenyomását igyekezzünk elkerülni, s lehetőleg egy patikában kapható csipesszel, egyetlen mozdulattal vegyük ki a kullancsot. Fontos az is, hogy nem szabad krémmel megfullasztani a vérszívót.
