A tudósok előtt nem ismeretlen tény, hogy a magzatkori és a korai életben a gyermeket érő állapotok azután még hosszan tartó hatással lehetnek az egészségre, ám most ennek újabb példáját figyelhették meg. A hosszú ideig, több mint háromezer gyermeket követő felmérés adatain alapuló kutatás szerint ugyanis az anya szorongása a gyerekek esetében a hiperaktivitás nagyobb kockázatát eredményezte, noha a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) más tünetei, így például maga a figyelemzavar esetében kevésbé volt megfigyelhető összefüggés – derül ki a ScienceDaily cikkéből.
A kutatók megfigyelése szerint a figyelmet igénylő feladatok végrehajtásában 8,5 éves korukban nem mutatkozott jelentős különbség azok esetében sem, akiknek édesanyja szorongott, ellenben egy későbbi, 16 évesen végrehajtott teszt során a hiperaktivitás tekintetében már nagyobb eséllyel jelentek meg a tünetek azok esetében, akiknek édesanyja nagyobb szorongást élt át a gyermekkel való terhessége, vagy a gyermek első életéveinek idejében.
Általánosságban azok a gyermekek, akik édesanyja közepes vagy nagy szintű szorongást élt át, kétszer nagyobb eséllyel mutatták a hiperaktivitás jeleit, mint azok, akik édesanyja alacsony szintű szorongásról számolt be a felmérés során. Ez azt jelenti, hogy a szorongóbb anyák gyermekeinek 11 százaléka, a kevésbé szorongó anyák gyermekeinek pedig csupán 5 százaléka esetében figyelték meg a hiperaktivitást.
A kutatók szerint az eredményekből az tűnik ki, hogy az ADHD bizonyos tünetei összefügghetnek az anyai szorongással, míg mások – így a figyelemzavar maga – nem különösebben. Megjegyezték azt is, hogy miután ez csak egy megfigyelt összefüggés, így 100 százalékos bizonyossággal nem mondhatják ki, hogy az anyai szorongás később hiperaktivitáshoz vezethet a gyerekek esetében, és más biológiai és környezeti tényezők is befolyásolhatják a gyermek fejlődését e téren. Másfelől viszont állatokon végzett kísérletek során is hasonló összefüggést figyeltek meg.
