Mivel az online kérdőívet sokan, mintegy háromezren töltötték ki, így reprezentatív, jól elemezhető mintát kaptak a kutatók.
A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy még egy válság is rejthet magában lehetőséget – így például többen kihasználták ezt az időszakot arra, hogy süssenek-főzzenek, illetve egészségesebb táplálkozásra és életmódra váltsanak, vagy éppen odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására – tudta meg Kasza Gyulától, a kutatás vezetőjétől az InfoRádió.
Megfigyelhető volt az is, hogy visszajött a gyakorlatba a mostanában sokat hangoztatott otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés is, amelynek fontosságára több szakember hívta fel az emberek figyelmét.
A válaszok alapján általánosságban kevesebbszer, heti egy almalommal mentek vásárolni az emberek a szokásos 2-3 alkalom helyett, és azáltal, hogy egy hétre előre beszerezték a szükséges cikkeket, tudatosabban is vásárolhattak.
Népszerűbbé váltak a hosszan eltartható, csomagolt élelmiszerek és az otthoni ételkészítéshez használt termékek, míg desszertből, alkoholos termékekből, édességből, energiaitalokból és sós rágcsálnivalókból kevesebbet vásároltak.
Ellenben a kevesebb fizikai aktivitás következtében sokak súlygyarapodást figyeltek meg magukon, amelynek mértéke átlagosan egy kilogramm volt a járvány ideje alatt az egyes személyeknél. Mindehhez viszont hozzátartozik, hogy minden tizedik ember többet sportolt, s náluk viszont testsúlycsökkenés volt inkább megfigyelhető.
A járvány idején eleinte a tartalékolás is jellemző volt, s egy háztartásban ekkor átlagosan 36 kilogramm élelmiszert gyűjtöttek össze, melynek nagyjából egyharmada volt folyadék – leginkább ásványvíz –, kétharmada pedig szilárd élelmiszer.
Ez a mennyiség nagyjából két hétig elegendő lehet egy családnak, s noha a tartalékolás hasznos lehet, a lejárati dátumok nyomon követését nem érdemes hanyagolni.
