A Magyar Haltani Társaság célja az Év hala kezdeményezéssel, hogy Magyarország őshonos halait ismertebbé tegye az emberek számára.
A mostani három jelölt egyike a szélesebb körben is ismert bodorka, míg a másik két hal, a bagolykeszeg és a széles durbincs talán kevésbé közismert fajok.
A bodorka szinte mindenfelé fellehető hazánkban, és könnyen felismerhető narancsszínű szeméről és úszóiról, egyedül talán a vörösszárnyú keszeggel téveszthető össze, amelynek hátúszója azonban jóval hátrébb kezdődik a hasúszó tövénél – derül ki az InfoStart.hu cikkéből. A bodorka az álló és a lassan áramló vizeket szereti inkább, növekedése lassú, viszont a kisebb egyedekből is ízletes, ropogós hal süthető.
A bagolykeszeg a nagyobb folyók dévérzónájában található meg leginkább, s jellegzetessége a nevét is adó nagy szem és a bagolycsőrre emlékeztető lekerekített orr. A keszegfélék közt a leghosszabb farokalatti úszóval büszkélkedhet, s emellett alsó állású szája különbözteti meg a hozzá valamelyest hasonló laposkeszegtől. Az akár 25-30 centiméter hosszúra is megnövő bagolykeszegek húsa ugyancsak finom csemegének számít.
A három jelölt között szerepel még egy védett halunk, a széles durbincs is, melyet 1974-ben írtak le a Dunából. A vágódurbincséhoz képest tarkója valamelyest meredekebben emelkedik, hatóúszója vége pedig meredekebben éri el a faroknyelet. A testén lévő barna foltok általában szabálytalan harántsávokba rendeződnek.
(A borítókép forrása: By Karelj - Own work, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14954932)
