A bizonyítottan koronavírusos betegek körében 80,9 százaléknál csak enyhe tünetek jelentkeztek. A legtöbb beteg 30 és 79 év közötti felnőtt volt.
A teljes csoportból 1023 ember vesztette életét, ami 2,3 százalékos halálozási arányt jelent, ugyanakkor a nőknél csupán 1,7, a férfiaknál viszont 2,8 százalékos volt maga a halálozási ráta. Ez azt jelenti, hogy valamivel talán nagyobb kockázatot rejt a betegség a férfiak esetében.
A nemnél jóval fontosabb tényező volt azonban az életkor: 39 éves korig a halálozási arány nem haladja meg a 0,2 százalékot, miközben a hetvenes éveikben járó betegeknél már 8 százalékra emelkedik a halálozási ráta.
A Covid-19-hez sokban hasonlító SARS-vírus egyébként ennél jóval nagyobb halálozási arányú volt. Az a vírus 2002-2003-ban okozott megbetegedéseket ugyancsak Ázsiában, és a fertőződött betegek 14-15 százaléka halt meg az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
A tanulmányban megjegyzik azt is, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél volt a legnagyobb a vírus okozta kockázat, amit a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi betegségek, a magasvérnyomás-betegség és a rák követett.
Némileg reményt keltő megfigyelés ugyanakkor, hogy immár „lefelé ívelő trendet mutat a járvány”, legalábbis amennyire ezt most meg tudják állapítani. A járvány csúcsát január 23. és 26. közé teszik, amit követően általánosságban csökkenő tendenciát mutatott a járvány február 11-ig.
Mindazonáltal figyelmeztettek rá, hogy adott esetben ismét felélénkülhet a vírus terjedése, és elővigyázatosságra ad okot az is, hogy a járvány rendkívül gyorsan, mintegy harminc nap alatt terjedt ki Hubei tartományból Kína többi részére.
Összesen 1716, az egészségügyben dolgozó szakember betegedett meg, akik közül öten haltak meg. A súlyos esetek száma azonban az egészségügyi dolgozók körében ugyancsak jelentősen csökkent a vírus csúcspontjától február elejéig.
