Dr. Maria Neira, a WHO munkatársa aBBC-nek azt mondta, hogy azoknak az országoknak, ahol különösen magas a légszennyezettség mértéke – így a latin-amerikai országoknak, Afrikának és Ázsiának – fokozniuk kell az előkészületeiket.
Noha egyelőre korai volna közvetlen összefüggést vonni, úgy figyelhető meg, hogy akiknek már kialakult valamilyen alapbetegsége, illetve egészségügyi problémája a légszennyezettséggel összefüggésben, azoknak súlyosabb tüneteik voltak a magas légszennyezettségű országokban.
Dr. Maria Neira elmondta, hogy készítenek egy térképet a leginkább szennyezett városokról az adatbázisuk alapján annak érdekében, hogy támogassák az érintett régiókban az országok hatóságait abban, hogy ezek fényében készülhessenek fel a járványra.
A Harvard Egyetem tanulmánya szerint jelentősen alacsonyabb volt a halálozási arány ott, ahol a járvány előtti években alacsonyabb volt a légszennyezettség szintje. A kutatás szerint mindeközben mintegy 15 százalékkal volt magasabb a halálozási arány még azokon a területeken is, ahol akár csak kicsivel magasabb volt a légszennyezettség szintje a megelőző években.
„A COVID-19-el összefüggő halálesetek aránya általánosságban követi a mintázatokat mind a sűrűn lakott, mint pedig a magas PM2.5-szennyezőséssel érintett területeken”
– derül ki a Harvard Egyetem (egyelőre szakmailag nem lektorált) jelentéséből.
A szálló pornak ezeket az apró részecskéit előzőleg összefüggésbe hozták többféle betegség, így például a tüdőrák vagy a légzőszervi betegségek magasabb kockázatával.
A BBC-nek a Ludwig Maximilian Egyetem egy professzora elmondta, hogy korábbi tanulmányokkal cseng egybe ez a mostani, hiszen már vizsgálták a tüdőgyulladás kórházi kezelésének és halálozásának kockázatát korábban is a légszennyezettséggel összefüggésben. A Harvardé az egyik első olyan tanulmány, amely alátámasztja azt a gyanújukat, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésen a szálló por szintje a levegőben súlyosbíthat.
Az olaszországi Sienai Egyetem a dániai Arhus Egyetemmel közös kutatása ugyancsak lehetséges összefüggést fedett fel a légszennyezettség magas szintje és az Észak-Olaszországban bekövetkezett halálesetek között. Amíg ugyanis Olaszország többi régiójában 4,5, addig például Lombardiában 12 százalékos volt a halálozások aránya, amiben az egyik „járulékos” tényező a kutatók szerint éppen az Észak-Olaszországra jellemző magasabb légszennyezettség mértéke lehetett. Természetesen a lakosság életkora, az egészségügyi rendszer, illetve a régiókban bevezetett megelőző intézkedések szerepe sem hagyható figyelmen kívül.
Mindeközben a tüdőbetegeket kezelő orvosok Fülöp-szigetei szervezetének tagja, Cesar Bugaosian azt mondta, hogy az elsődleges adataik szerint az országban a betegséggel összefüggésben bekövetkezett halálesetek nagy részében az elhunytaknak már volt valamilyen alapbetegsége, amelyek „többsége a légszennyezettséggel állt összefüggésben”.
A légszennyezettség önmagában is komoly fenyegetést jelent, hiszen évről évre mintegy 7 millió ember idő előtti elhalálozásához vezet. A helyzet egyik komolyságát adja, hogy a világ lakosságának több mint 90 százaléka él olyan helyeken, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a határértéket, s különösen is igaz ez az alacsonyabb jövedelmű országokra.
