Ugyancsak jól ismert, hogy a hódok ökoszisztéma-mérnök fajként kulcsszerepet tölthetnek be nemcsak a maguk, de más élőlények sorsának alakulásában is.
Egy friss kutatás szerint ezek a nagytestű rágcsálók, melyek egykor benépesítették a kontinensünket is (de aztán hazánkban is csak visszatelepítésük után vetették meg ismét a lábukat), fontos segítséget nyújthatnak a kétéltűk számára azzal, hogy váraik különleges élőhelyet biztosítanak egyes fajok egyedei számára.
A Phys.org által ismertetett tanulmányt a Washingtoni Állami Egyetem kutatói készítették, s a Freshwater Biology nevű lapban került publikálásra. (Értelem szerűen így nem az eurázsiai hód, hanem rokona, a kanadai hód volt e kutatás „főszereplője.)
A kutatást a Gifford Pinchot erdő nevű védett természeti területen végezték, ahol a kutatók összesen negyvenkilenc helyszínt figyeltek meg, amelyek közt akadtak, ahol voltak hódvárak, s előfordult olyan helyszín is, ahol nem.
A kutatók megfigyelték, hogy
azokon a helyszíneken, ahol voltak hódvárak, a kétéltűfajok fajgazdagsága mintegy 2,7-szeres volt azokhoz a helyszínekhez képest, ahol nem tevékenykedtek a hódok.
Ráadásul bizonyos, jellemzően lassabban fejlődő kétéltűek, például a kaliforniai vöröslábú béka (Rana draytonii) vagy az északnyugati szalamandra (Ambystoma gracile), szinte kizárólag az olyan helyszíneken fordultak elő, ahol volt hódvár.
A kutatás vezető szerzője az eredmények kapcsán megjegyezte, hogy a hódok kulcsfontosságú szereplők lehetnek a klímaváltozás hatásainak való ellenállás biztosításában a megfigyelt ökológiai rendszerekben.
