Dmitro Kuleba online közvetítésben beszélt erről az első, a román fővárosban rendezett Fekete-tengeri Biztonsági Konferencia előadójaként.
Kuleba kifejtette: miközben a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak mindig is volt egy agresszív és megtorló terve. Az ukrán külügyminiszter nagyobb NATO- szerepvállalást szorgalmazott a Fekete-tengeren, és leszögezte: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, valódi békét csak országa nemzetközileg elismert határainak helyreállításával tart lehetségesnek.
Az ukrán külügyminiszter az Agerpres hírügynökség szerint kiemelte: a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy "milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetéseket". Szerinte a nyugati országok egy része abban a hitben élt, hogy Oroszországnak megvan a maga igaza, de valójában Oroszország mindig is készült egy imperialista háborúra.
A NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozójáról szólva Kuleba úgy vélekedett: "helyre lehet hozni a hibákat", amennyiben a védelmi szövetség döntő lépéseket tesz Ukrajna NATO-tagsága felé.
A román-ukrán közös szervezésű, Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés égisze alatt megrendezett biztonsági konferencián a házigazda Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt, hogy a Fekete-tenger kulcsfontosságú térséggé vált a NATO-országok közös védelme, az európai biztonság és jólét jövője szempontjából.
"A Fekete-tenger egy tükör, amelyben Európa és az egész világ saját jövőjét láthatja: demokratikus lesz és szabad, vagy a rettegés és gyűlölet fog kormányozni az erősek kénye-kedve szerint" - idézte az Agerpres a román diplomácia vezetőjét.
Aurescu leszögezte: Románia prioritása, hogy a Fekete-tenger térsége a béke, stabilitás és jólét övezetévé váljon. Ugyanakkor elkötelezetten támogatja Ukrajnát, amíg megnyeri a háborút, mert olyan békét akar, amely Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul.
A román külügyminiszter a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítését és a megtámadott Ukrajna, illetve az orosz fenyegetésnek még inkább kitett Moldova és Georgia hathatós támogatását szorgalmazta.
A bukaresti rendezvényen több mint húsz ország mintegy 250 küldötte személyesen vesz részt, több ország és nemzetközi intézmény képviselői pedig online csatlakoztak a tanácskozáshoz.
A Fekete-tengeri Biztonsági Konferenciát követően háromoldalú ukrán-moldovai-román miniszteri találkozót is tartanak csütörtökön Bukarestben, amelyen a külügyi és védelmi tárcák vezetői vesznek részt.
A Kreml szóvivője Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek a bukaresti Fekete-tengeri Biztonsági Konferencián kifejtett elképzelését kommentálta, amelynek értelmében a Fekete-tengert demilitarizálni és egyúttal "NATO-tengerré" kell tenni.
"A Fekete-tenger soha nem lesz +NATO-tenger+, ez egy közös tenger" - nyilatkozott Peszkov.
Mint mondta, meg kell maradnia minden part menti állam számára az együttműködés, a kölcsönhatás és a biztonság tengerének.
"Méghozzá ennek a biztonságnak oszthatatlannak kell lennie" - hangsúlyozta.
Peszkov kétségbe vonta azoknak a kiszivárgott amerikai titkos dokumentumokra hivatkozó sajtójelentéseknek a valóságtartalmát, amelyek szerint belharcok folynak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a védelmi minisztérium között. Azt mondta, nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök találkozót szervezett volna Szergej Sojgu védelmi miniszter és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója között, a kettőjük közötti állítólagos konfliktus megoldása érdekében.
Az orosz elnöki szóvivő egyebek között azt is leszögezte, Oroszország határozottan elítél minden olyan provokatív akciót harmadik országok részéről, amely destabilizációhoz vezethet Tajvan körül.
"Kína provokálását elfogadhatatlannak tartjuk" - mondta Dmitrij Peszkov.
Forrás: MTI
