Intenzív tárgyalásokat követően csütörtökön született meg az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló megállapodás, amely most a tagállami vezetők asztalára kerül. Amennyiben a csúcstalálkozón mindkét fél megerősíti az újabb dokumentumot, majd a brit parlament alsóháza és az Európai Parlament is megszavazza azt, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére november első napján kerülhet sor.
London a 2016 júniusában tartott népszavazást követően jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May tavaly novemberben megállapodást ért el az unióban maradó huszonhét országgal a Brexit feltételrendszeréről, amelyet a londoni alsóház azonban háromszor is elutasított. Halasztásokat követően az Európai Tanács áprilisban, rendkívüli találkozón döntött a Lisszaboni Szerződés idevonatkozó, 50. cikke szerinti határidő meghosszabbításáról október végéig.
A mostani EU-csúcs napirendi pontjai között szerepel még az EU következő, 2021-től érvényes keretköltségvetéséről tervezett vita, megbeszélés Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, valamint az éghajlatváltozás nemzetközi vonatkozásairól.
A tagállami vezetők a tervezett program szerint meg fogják vitatni az úgynevezett stratégiai menetrend intézkedéseit, és a 2019-2024-es időszakra vonatkozó uniós prioritásokat. Ezek a szabadságjogok védelmét, egy erős gazdasági bázis kialakítását, a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítását, valamint az európai érdekek és értékek előmozdítását foglalják magukban. Az ülésre meghívást kap az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen is, aki ismertetni fogja az új bizottság prioritásait.
A vezetők továbbá várhatóan határozatot fogadnak el, amellyel kinevezik Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé.
Forrás: MTI
