Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, melynek alapján európai uniós tagjelölti státuszt adhat Ukrajnának és Moldovának.
Georgia esetében a brüsszeli testület azt javasolta, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölti státushoz Tbiliszinek még "rendeznie kell bizonyos kérdéseket".
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnöke csütörtökön kijelentette: a tagállami vezetők európai uniós tagjelölti státuszt fognak adni Ukrajnának és Moldovának, egyértelmű jelzést fognak küldeni az európai perspektíváról Georgia számára, valamint arra törekszenek, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának is új lendületet adjanak.
A Tanács tagjai megvitatják továbbá az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Külön figyelmet fordítanak a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására, és megoldásokat keresnek az Ukrajnában rekedt gabona exportjára.
A tanácskozáson szóba kerülnek az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, a vezetők áttekintik hatásukat, és megoldást keresnek a megszorító intézkedések elkerülésére. Megbeszélést folytatnak továbbá a gazdasági helyzetről, a magasra szökött inflációról, és a háború miatt, valamint az uniós szankciók hatására megugrott energiaárakról. Emellett Horvátország konvergencia-jelentése alapján megvitatják az euró január elsejére tervezett horvátországi bevezetését is.
Mark Rutte holland kormányfő Brüsszelben, az uniós csúcsra érkezésekor azt mondta: az Európai Bizottság "nagyon kiegyensúlyozott" véleményt fogalmazott meg Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszának megadásával kapcsolatban. Emlékeztetett: korábban aggódott amiatt, hogy a testület elhamarkodott döntést hoz az ügyben, de - mint mondta - tévedett. Közölte továbbá, hogy támogatja Georgia európai törekvéseit, de amíg Ukrajna és Moldova rengeteg munkát végzett a tagjelölti státusz megszerzéséért, addig Georgia egy lépéssel le van maradva.
A nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, az Észak-Macedónia és Bulgária között fennálló konfliktusra utalva, reményét fejezte ki, hogy akár már a jövő héten megoldás születhet a két ország között.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagjelöltségét el kell fogadni, de magának az Uniónak is belső reformokat kell végrehajtania, hogy képes legyen megbirkózni a bővítéssel.
A kancellár amellett érvelt, hogy az EU-nak át kellene térnie az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra, hogy egyes országok többé ne blokkolhassanak döntéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a külpolitika. Véleménye szerint ez akár az uniós alapszerződések módosítása nélkül is megvalósítható, mivel a szerződésekben szerepelnek olyan "átlépési záradékok", amelyek lehetővé teszik, hogy számos uniós döntés esetében eltekintsenek az egyhangú döntéshozataltól.
Scholz hozzátette, hogy a jövőbeli uniós reformoknak a demokrácia és a jogállamiság védelmére kell összpontosítaniuk.
Alexander De Croo belga miniszterelnök érkezésekor kijelentette: fontos és szimbolikus jelzés Ukrajna tagjelölti státuszának megadása, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tagsághoz vezető út még nagyon hosszú. "Egyértelműnek kell lennünk, Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania, amelyek sok időt vesznek igénybe" - fogalmazott.
Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a szankciók alá helyezett áruk Kalinyingrádba, Oroszország balti-tengeri exklávéjába történő vasúti tranzitjának litvániai tilalma "nem kétoldalú kérdés Litvánia és Oroszország között. Ez az Európai Unió és Oroszország ügye". Kijelentette: Litvánia nem vezet be saját szankciókat. Ami történt, hogy a határidő lejárta előtt Litvánia most hajtotta végre az EU negyedik, márciusban bevezetett szankciócsomagját. Litvánia ezt követően is folytatja a szankciók végrehajtását az Európai Unió szabályai szerint - tette hozzá a litván elnök.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Litvánia nem vezetett be olyan új szabályokat, amelyek akadályoznák az áruk szállítását Kalinyingrádba. Közölte, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a szankciókra vonatkozó iránymutatásokat, köztük az áruk ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a Kalinyingrád és Oroszország közötti forgalom akadályozásnak elkerülése érdekében - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
"Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra!" - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán.
A kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán délután következik Ukrajna és a háborús helyzet áttekintése, holnap pedig "kellő mélységben és hosszúságban megtárgyaljuk az európai gazdasági helyzetet, ami egyáltalán nem rózsás".
Orbán Viktor úgy fogalmazott: "Európa szenved". "Szenved a háborús inflációtól és szenved a háborús gazdasági válságtól" - sorolta.
Mint hozzátette, ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel és szankciós javaslatokat "terjesztenek elénk". Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak - rögzítette a miniszterelnök.
Orbán Viktor egyúttal azt hangsúlyozta: "nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke".
Bejegyzésében a kormányfő beszámolt arról is, hogy délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel tárgyaltak.
Forrás: MTI
