Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.
Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos "beárazása" és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül. Így például az üzemanyagok literenkénti árát 2021-től fokozatosan mintegy 15 centtel (50,25 forint) emelik, ugyanakkor kilométerenként 5 centtel növelik a munkájuk miatt 20 kilométernél nagyobb távon ingázók adókedvezményét, az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-hozzájárulásnak nevezett járulék mérséklésével pedig fokozatosan 0,625 centtel csökkentik a villamos energia kilowattóránkénti árát.
A klímavédelem nem "ideológiai" kérdés, hiszen a tudomány annyira "nyomós bizonyítékokkal" igazolja az éghajlatváltozást, hogy fel kell lépni ellene - húzta alá Angela Merkel kancellár a terv berlini bemutatóján. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, hogy a terv végrehajtását folyamatosan ellenőrzik majd, és szükség esetén módosítják az intézkedéseket.
Kiemelte, hogy a szén-dioxid-kibcsátás beárazása ösztönzi az innovációt és azt a jelzést közvetíti a társadalomnak és a gazdaságnak, hogy a klímabarát megoldások felé kell fordulni. Mint mondta, ez a megoldás "paradigmaváltás" pártja és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikájában - mondta Angela Merkel.
A kancellár arról is szólt, hogy a kormány az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelem közepette is kitart az államháztartási egyensúly megőrzése mellett. Ezzel kapcsolatban a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár kiemelte, hogy a klímavédelmi terv 54 milliárd euró költségvetési kiadással jár az első időszakban, 2023-ig, ami ugyan igen jelentős összeg, de új bevételi források is keletkeznek, például a tervezett nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer révén. Ebben a rendszerben a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások juthatnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz, a tonnánkénti ár a 2021-es 10 euróról 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a klímavédelem nem csupán teher, hanem esély is az ország modernizációjára és új munkahelyek teremtésére.
A harmadik kormánypárt, a CSU részéről Markus Söder pártelnök, bajor miniszterelnök kiemelte, hogy a szövetségi kormány "megtalálta az arany középutat", az éghajlatváltozás elleni küzdelmet "nem a polgárokkal szemben, hanem a polgárokért és velük együtt" szervezi meg.
A klímavédelmi terv a kibocsátás-kereskedelmi rendszer mellett az ország szén-dioxid-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős közlekedés és a kibocsátás 14 százalékáért felelős épületenergetika területére összpontosít, de szerepelnek benne az mezőgazdasággal és az iparral kapcsolatos elemek is.
A közlekedésben tucatnyi intézkedést irányoz elő, köztük azt, hogy a távolsági járatokra szóló vonatjegyekre rakodó általános forgalmi adó (áfa) mértékét 19 százalékról 7 százalékra csökkentik, és a bevételkiesést a belföldi utakra szóló repülőjegyek árának adóterhének emelésével pótolják. Tervezik még a többi között az elektromos hajtású járművek vásárlását ösztönző támogatási rendszer bővítését, azzal a céllal, hogy 2030-ra a 7-10 millió közötti sávba emelkedjen a német utakon futó elektromos meghajtású járművek száma. A lakásokra és egyéb ingatlanokra vonatkozó szabályozásban a többi között tervezik, hogy a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre, és 2026-tól betiltják az olajtüzelésű fűtési technológiák alkalmazását az új épületekben.
A berlini vezetésnek az elképzelések megvalósításához számos jogszabálytervezetet kell még kidolgoznia és keresztülvinnie a törvényhozáson, több esetben a törvényhozás mindkét kamaráján, így a tartományi kormányokat összefogó Bundesraton is, amelyben a kormánykoalíciónak nincs többsége, ezért meg kell szereznie a Zöldek vagy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatását, amelyek elhibázottnak és hiányosnak minősítették az új kormányzati klímavédelmi tervet.
Németországban 1,4 millióan tüntettek a klímaváltozás ellen pénteken - közölte a szervező, a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom helyi szervezete.
Tájékoztatásuk szerint Berlinben tartották a legnagyobb, 270 ezer fős megmozdulást. Hamburgban 100 ezren, Kölnben 70 ezren vonultak az utcákra, és számos kisebb városban, köztük Münsterben és Freiburgban is több tízezer ember tüntetett.
A rendőrségi becslések rendre alacsonyabb létszámról szólnak, Hamburgban például 70 ezren lehettek a klímavédelmi mozgalom demonstrációján.
Az aktivisták országszerte csaknem 600 megmozdulást szerveztek a svéd Greta Thunberg által indított mozgalom 40. pénteki tüntetéssorozatára. A legtöbb eseményen a központi témák között volt a szövetségi kormány ugyancsak pénteken elfogadott klímavédelmi programja. A mozgalom élesen bírálta és elutasította a tervet, hivatkozva a többi között arra, hogy a kormány tervében szereplő kibocsátás-kereskedelmi rendszer helyett sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne megadóztatni a szén-dioxid-kibocsátást.
Freiburg im Breisgau has an Environmental Zone which restricts vehicles allowed to enter, based on vehicle emissions. It is one of the hottest, sunniest cities in Germany - which lives its climate! https://t.co/usGETSxwvE
— Dorothy Ford (@Dorothy4EU) September 21, 2019
Egy pénteken ismertetett felmérés szerint a németeknek kiemelten fontos az éghajlatváltozás feltartóztatása. Az ARD országos köztelevízió megrendelésére készített közvélemény-kutatás alapján a lakosság 63 százaléka szerint a klímaváltozás elleni küzdelem még a gazdasági növekedésnél is fontosabb ügy.
A tavaly augusztusban indult Péntekenként a jövőért mozgalom a németek 40 százaléka szerint erősen, további 12 százaléka szerint pedig nagyon erősen befolyásolja a német belpolitikát - mutatták ki az ARD Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatfelvételével.
A mozgalom indulásával párhuzamosan megerősödtek a Zöldek. A baloldali irányultságú ellenzéki ökopárt országos támogatottsága tavaly augusztusban 14 százalékos volt, és a szavazatok 23 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ezzel a második számú erő lenne a Kereszténydemokrata Unió és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége után, amely a szavazatok 27 százalékát gyűjtetné össze az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet felmérése szerint.
Forrás: MTI
