Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető az Európai Unióban, ahogy a tagállamokban is.
Az Európai Uniónak több jogi eszköz is a rendelkezésére áll, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek azonban bármilyen lépés előtt a megoldás felé mutató politikai párbeszédet kell folytatniuk Varsóval. Az EU-csúcson tartott vita ebbe az irányba tett lépés volt - tette hozzá.
Michel a migráció témakörében tartott vitával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a zárónyilatkozat "megnyitotta az előrelépés lehetőségét" az uniós migrációs intézkedésekről folytatott, hosszú ideje megrekedt vitákban a mindenki számára elfogadható megoldások felé.
A zárónyilatkozat szerint az unió külső határait hatékonyan kell ellenőrizni, és támogatni kell az uniós tartózkodásra nem jogosultak visszatérésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket - mondta. Kijelentette: az EU a leghatározottabban elítéli, ha a migránsokat eszközként használják politikai célok elérésére. Elítéli a fehérorosz vezetés hibrid támadását az unióval közös határain, az ilyen fellépésre az EU nagyon határozott választ ad, köztük további célzott szankciók meghozataláról dönthet - szögezte le.
A jogállamiság az Európai Unió alapköve, fenntartásában minden uniós tagállam érdekelt - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Charles Michellel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Ursula Von der Leyen azt mondta, a Lengyelországgal fennálló vita feloldásáig "hosszú út áll az EU előtt". Az Európai Bizottság a politikai párbeszéd, a jogi válaszok és konkrét intézkedések kombinációját fogja alkalmazni a megoldás érdekében - tette hozzá. Felszólította továbbá Varsót, hogy az EU bíróság döntése értelmében számolja fel a bíróság fegyelmi kamaráit, és helyezze vissza pozíciójukba a törvénytelenül elbocsátott bírákat.
A jogállamisági mechanizmusra vonatkozó újságíró kérdésre válaszolva elmondta: az uniós bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki, az uniós bíróság pedig december elején, lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy a mechanizmus jogi szempontból elfogadható-e. Hangsúlyozta: a bírósági határozat megszületéséig a testület nem fog intézkedéseket hozni. A januárban életbe lépett, az unió pénzügyi érdekeit védő eszközt ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.
Von der Leyen az energiaárak emelkedésével kapcsolatban azt mondta, a brüsszeli testület közép- és hosszú távú megoldásként stratégiai gáztartalékot szeretné képezni, és vizsgálja a közös beszerzés lehetőségét. Úgy vélte, az EU-nak többet kell tennie az energiaellátás diverzifikálásáért, és fel kell gyorsítania az áttérést a fenntartható energiaforrásokra. Hozzátette, az EU-nak olyan stabil erőforrásokra is szüksége van, mint a nukleáris energia.
Az illegális migráció közelmúltbeli fokozódásával kapcsolatban azt mondta: komoly aggodalomra ad okot, hogy a fehérorosz vezetés államilag támogatott embercsempészetet folytat, hogy nyomást helyezzen az Európai Unióra. Rámutatott, a fehérorosz rezsim további három, unión kívüli országnak biztosított vízummentességet, hogy migránsokat használjon fel politikai céljai elérésére.
Végezetül kijelentette: több tagország követelése ellenére Brüsszel "nem fog fizetni" azért, hogy az EU külső határain "akadályokat építsenek". "Régóta fennálló álláspontunk az, hogy nem finanszírozunk sem szögesdrótkerítéseket, sem falakat" - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A határkerítések építésével kapcsolatban Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök arra szólította fel az uniót, hogy a hatékony határellenőrzés érdekében támogassa határzárak építését, köztük a görög-török határon épített kerítést is. Mint mondta, országa attól tart, hogy az ankarai vezetés Minszkhez hasonlóan területén tartózkodó migránsok unióba küldésével fenyegethet azért, hogy előnyöket szerezzen tárgyalásai során.
Angela Merkel német kancellár az Európai Tanács csúcstalálkozóját követően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a jogállamiság kérdése nem jogi, hanem politikai természetű probléma. A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésével kapcsolatban arra emlékeztett, hogy Németországban is előfordult az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezése. Az újabban csatlakozott tagállamok is tudták, mi van lefektetve az általuk aláírt uniós szerződésekben - tette hozzá. Kijelentette: a lengyel kormány és az Európai Bizottság feladata, hogy megoldást találjon a jogi vitára. A tagállamoknak pedig azt kell meghatározniuk, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió - mondta.
Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy kölcsönös-e a tisztelet a tagállamok között, Merkel reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők tiszteletet mutatnak egymás iránt, noha - mint mondta -, mindenki különböző módon fejezi ki ezt. A magyar kormányfőről szólva azt mondta: "Orbán Viktort mindannyian ismerjük. Kétség kívül az Európai Tanács egyik magabiztosabb tagja". Hozzátette: azt reméli, mindenki tudja, mekkora az Európai Unió értéke.
Emmanuel Macron francia elnök a távozásakor azt mondta, hogy a Lengyelországgal folytatott vitának nem az uniós jog elsőbbségéről, hanem arról kellene szólnia, hogy független-e a lengyel igazságszolgáltatás rendszere.
"A jogállamiságot és a független bíróságokat érő lengyelországi támadások figyelmeztetések számunkra. Konkrét lépéseket várunk a lengyel kormánytól, hogy ne kelljen használni a rendelkezésre álló eszközöket" - tette hozzá Macron.
Forrás: MTI
