Az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának - állították az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott jelentésükben csütörtökön.
A jelentés szerint a magyar kormány "szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt" romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy az EP 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást.
Az uniós szerződésekben foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország "a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé" vált - írták.
Hangsúlyozták: az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is aggályos, akárcsak az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTI-közösségekhez tartozók jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.
Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet a helyzet orvoslására. A jelentést támogató képviselők egyebek mellett arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek. Azt is kérik a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt kérik, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és ne a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.
A Fidesz elképesztőnek tartja, hogy az Európai Parlament (EP) a mostani válságban is csak Magyarország támadásával van elfoglalva - a nagyobbik kormánypárt így reagált arra, hogy az EP csütörtökön megszavazta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést.
A Fidesz azt írta: miközben Európa lakosai épp az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválságtól szenvednek, a baloldali többségű Európai Parlamentnek még ebben a válságos helyzetben is az a legfontosabb, hogy Magyarországot támadja.
A Fidesz szerint a brüsszeli baloldal újra és újra meg akarja büntetni Magyarországot, vissza akarja tartani az országnak járó pénzeket. Ezt azért teszik - folytatták -, mert az áprilisi választáson ismét a Fidesz-KDNP győzött, amely nem engedi be a migránsokat Magyarországra, nem engedi be az LMBTQ-propagandát az iskolákba és ellenzi az energiaválságot okozó brüsszeli szankciókat.
A közleményben a Fidesz szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldali EP-képviselők, "élükön Gyurcsányné" ismét "saját hazájuk ellen dolgoznak".
A koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedések bevezetésével romlott az alapvető jogok, köztük a szabadságjogok helyzete az Európai Unió tagországaiban - foglalt állást az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén.
A jelentést támogató EP-képviselők véleménye szerint Lengyelország és Magyarország számos uniós jogszabályt és európai bírósági ítéletet nem tart be, és felszólították az európai intézményeket, hogy konkrét válaszlépésekkel reagáljanak erre.
Hangsúlyozták: az újságírókat meg kell védeni a fenyegetésektől, támadásoktól, erőszaktól, valamint attól, hogy a jogrendszert a média elhallgattatására használják. A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy több tagállami kormány az uniós értékeket megsértve használ kémprogramokat, például a Pegasust.
A képviselők elítélték a nemi alapú erőszakot, és azt kérték, hogy Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia, illetve az EU egésze ratifikálja az isztambuli egyezményt. Kérték továbbá a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló uniós kerethatározat teljes körű végrehajtását is. Véleményük szerint a tagállamokban jelentkező, "tartós strukturális rasszizmussal", így a romák elleni rendőri erőszakkal is foglalkozni kell.
Az Európai Parlament elítélte a migránsok visszatoloncolását és a határon ellenük elkövetett erőszakot is, valamint a humanitárius munkát végzők és aktivisták tevékenységének büntethetővé tételét.
Forrás: MTI
