A 24.hu cikke szerint a nemrég megjelent kártevő azért is képes komoly károkat okozni, mert a hazai körülmények között a levéltetvek egyébként ritkán szaporodnak fel, vagyis nem szoktak ellenük külön védekezni.
A kajszilevéltetvet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói tavaly azonosították, s tanulmányuk a Journal of Plant Diseases and Protection nevű lapban jelent meg a közelmúltban.
Egyébként egy Japánban és Kínában őshonos kártevő rovarról van szó, amely Ázsia után Olaszországban ütötte fel a fejét 2016-ban, majd pedig második európai országként nálunk is megjelent.
Az apró, 2-3 milliméter nagyságú világoszöld rovar tavasszal jelenik meg a fákon, s azok nedveit szívogatva a levelek sodródását okozza, valamint károkozása nyomán a megtámadott hajtások levelei idő előtt lehullanak. Nem ritka az sem, hogy visszaszárad a hajtáscsúcs, de előfordulhat torz termés, vagy koronaszerkezet-romlás is a levéltetvek ténykedésének következményeként.
Újabb probléma, hogy úgynevezett kajszihimlőt okozó vírust hordozhatnak a rovarok, amely tartósan megbetegíti az érintett fákat.
Jelenleg a deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a kajszilevéltetvekkel szembeni növényvédelem Magyarországon, de az ökológiai kertészetekben olajos lemosó kezelések és káliszappanos permetezés jöhetnek inkább szóba.
(A borítókép forrása: pixabay.com / Steve Buissinne)
