Magyarországon is védeni kell a termőföldet, amelyet több kedvezőtlen folyamat is veszélyeztet, jó hír viszont, hogy a hazai termőtalajok az uniós országokéhoz képest még viszonylag jó állapotúak – mondta Pénzes Éva.
Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy itthon is vannak olyan folyamatok, amelyek veszélyeztetik a termőföldek minőségét – úgymint a savanyodás, a szikesedés, illetve a víz és a szél okozta erózió.
Meglátása szerint olyannyira jelentős mindez Magyarországon, hogy a szánóterületek közel 60 százaléka erősen érzékeny a szerkezetromlásra.
Egy kutatás eredményei szerint a magyarországi mezőgazdasági művelésű területek 52 százaléka számít valamilyen mértékben csökkent értékűnek a termelés szempontjából, miközben az intenzív mezőgazdaság, a gyakran indokolatlan vagy helytelen talajművelési módok, illetve a túlzott vegyszer- és műtrágya-használtat következtében sokat romlik a talaj minősége, s csökken az élővilága, továbbá romlik a biológiája és szerkezete. Mi több, szélsőséges esetekben ezek a termőtalajok végső soron az elsivatagosodás útjára léphetnek.
A Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője megjegyezte azt is, hogy felelős talajműveléssel lehet tenni a fenti folyamatok ellen.
Ez azt jelenti, hogy meg kell őrizni a szerves anyagokat, a szántóterületek növénymaradványait vissza kell forgatni és helyesen kell kezelni, a talajéletet pedig védeni kell. Ez utóbbinak egy módja lehet a megfelelő talajoltás is, amikor célirányosan növelik a talaj és a növény számára hasznos baktériumok számát az érintett területen.
A talaj termőképességének megóvása alapvető szükségességű ahhoz, hogy minőségi élelmiszereket lehessen előállítani.
