Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics szerdán bemutatott tanulmánya szerint a legnagyobb orosz bankok tőketartaléka elégségesnek tűnik nagy veszteségek elviseléséhez is.
A ház szerint elképzelhető az a forgatókönyv, hogy a nem teljesítő kinnlevőség-állomány (NPL) az orosz bankrendszer teljes követelési portfoliójának 20 százalékára emelkedik a jelenlegi 8 százalékról, de ez is az orosz hazai össztermék (GDP) mindössze 1-2 százalékának megfelelő mértékű tőkepótlást tenne szükségessé.
A cég londoni elemzői kiemelik, hogy az orosz bankok az elmúlt években a világ legjövedelmezőbb pénzintézetei közé tartoztak: eszközarányos nettó megtérülésük 2,1 százalék, nettó eredményük 2400 milliárd rubel (33 milliárd dollár) volt 2021-ben; ez az eddigi éves rekord.
A mostani környezet azonban már sokkal kevésbé kedvező a jövedelmezőség szempontjából, tekintettel a hiteligény valószínűsíthető elapadására és a hozamgörbe inverzzé válására - áll a Capital Economics szerdai elemzésében.
A tanulmány hangsúlyozza: ha a rendszerszintű NPL-ráta valóban a követelések 20 százalékára emelkedik a mostani 8 százalékról, az nagyobb mértékű növekedés lenne, mint amilyen az orosz bankszektorban a 2008-2009-es globális pénzügyi válság, illetve a 2014-2015-ös visszaesés idején lezajlott, ráadásul az orosz gazdaságra a jelek szerint ezúttal még mélyebb recesszió vár.
Jóllehet az orosz kormány költségvetési pozíciója elég erőteljesnek tűnik a bankok feltőkésítéséhez, az orosz bankrendszer a jelenlegi válságból jelentősen meggyengült állapotban fog kikeveredni, és ennek következményei között lehet a hosszabb ideig tartó gyenge hitelkihelyezési aktivitás, mivel a bankok igyekeznek majd tőkét tartalékolni - áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.
A ház jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan.
A cégnek ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz olaj- és a földgázexport.
A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.
Más nagy londoni házak is rendkívül borúlátó előrejelzéseket tartanak érvényben az orosz gazdaságra.
A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) alapeseti forgatókönyve az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház jövőre is csak 6 százalékos orosz gazdasági növekedéssel számol. A cég szerint az orosz gazdaság így 2023-ban is a mély depresszió állapotában lesz a recesszió előtti kiinduló állapothoz képest.
A BofA Global Research londoni elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos oroszországi infláció kíséri az idén.
Az orosz gazdaág 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával - mondta kedden az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója, aki 2013-ban Franciaországba menekült.
"Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt" - jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt "hatalmas recesszió" következik Oroszországban, és az ország "várhatóan" fizetésképtelenné válik.
Az 50 éves Gurijev a 2010-es évek elején az orosz kormány egyik tanácsadója volt, részt vett az orosz Szberbank vezetésében, és számos, Vlagyimir Putyin elnök politikáját bíráló írást jelentetett meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, ami miatt egyre inkább veszélyben érezte magát a hazájában, ezért 2013-ban Franciaországba emigrált.
Szergej Gurijev szerint "az elmúlt nyolc évben az orosz gazdaság stagnált. De amivel most néz szembe, az az orosz gazdaságot húsz-harminc évvel fogja visszavetni a háztartások bevételeit és a gazdaság struktúráját illetően".
"Nehéz elképzelni hány évre van szükség, hogy a 2021-es GDP szintjére érjünk vissza" - mondta a közgazdász, aki szerint az orosz gazdasági helyzet "egy tragédia, még ha nem is hasonlítható az ukrajnai drámához, de azért ez is egy tragédia".
Vlagyimir Putyin a közgazdász szerint "lerövidítette a rezsimje várható életkorát" az Ukrajna ellen "rosszul kiszámított" támadással. Úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin "rosszul tájékozott, túlbecsüli az orosz hadsereg erejét, és alábecsüli az ukránok eltökéltségét a harcra, és a nyugatiak egységét is alábecsüli".
Az orosz szakember szerint nagyon nehéz számszerűsíteni az Oroszország elleni szankciók hatásait. Emlékeztetett arra, hogy az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő az elmúlt napokban az orosz GDP 6,2 százalékos zsugorodását jelezte az idei évre, de a közgazdász szerint a "sokk ennél nagyobb is lehet".
"Teljesen ismeretlen területen járunk. Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe. Ha leválasztjuk róla, sok minden összetörik. Nem tudni, hogyan fog működni a gazdaság a tajvani félvezetők nélkül vagy az oroszországi Boeing és Airbus repülőgépek karbantartása nélkül" - fogalmazott. "Sok vállalkozó számára az élete projektje megy tönkre" a rubel összeomlása és a számos tehetség távozása miatt - tette hozzá.
"Képzeljük el, hogy húsz-harminc év alatt felépített valaki egy vállalkozást. És most hirtelen nem fér hozzá a partnereihez, nem kap több hitelt a banktól, a kamatok 20 százalék fölé emelkednek, lehetetlenné válik exportálni vagy befektetni" - magyarázta.
Véleménye szerint ugyanakkor nem szabad lassítani a szankciókat, de úgy véli, hogy "amennyiben a szankciók célja Putyin háborújának megfékezése, akkor Európának nem lesz más választása, mint nem vásárolni több orosz olajat".
Miután több uniós tagállam is elzárkózik az orosz gázimport leállításától hiszen gázellátásuk nagy mértében az orosz gáztól függ, a közgazdász szerint az olajembargó mérhetne jelentős csapást azokra a forrásokra, amelyekből Moszkva finanszírozza a háborút.
"Ha minden nyugati ország csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, az Kínát is arra ösztönözheti, hogy kövesse őket az olajembargóban, és megfossza Vlagyimir Putyint a forrásaitól a brutális háborúja folytatásához" - mondta az orosz közgazdász.
Forrás: MTI
