Évek óta nem volt olyan, hogy ne lett volna kereslet a magyar mézre, ugyanakkor problémát jelent, hogy a magyar exportcégek egy része nem vásárol, vagy aki mégis, az olyan árszinten tudja csak megvenni a magyar méhészek mézét, amelyen a termelők nem képesek fenntartani a vállalkozásaikat – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Az egyesületi elnök mindeközben hangsúlyozta, hogy nemcsak magyar, hanem általánosságban véve európai problémáról van szó, és elsősorban azok az országok érintettek, ahol a belföldi méztermelés meghaladja a fogyasztást.
A szakember elmondta azt is, hogy az áruházláncoknál nem a minőség, hanem csak az ár számít, ezért az Európában termelt méz nélkül, harmadik országokból származó mézekkel is ki tudják elégíteni az évi 200-220 ezer tonna mézszükségletet, ha éppen nem tudják az ázsiai árszinten megvenni az európai mézet.
Bross Péter elmondta továbbá, hogy a szakmában ismert, hogy bizonyos ázsiai országok nem tudnak annyi mézet termelni, mint amennyit eladásra kínálnak, és Ukrajnával kapcsolatosan is többekben felmerül a kérdés, hogy vajon miként képes hirtelen több tízezer tonna mézet előállítani egy olyan ország, amelyről a méz világpiacán egy évtizede még csak nem is igazán lehetett hallani…
