Az állattartók számára ez azért is kedvező változás, mert így kiválthatják az importszóját, valamint mérséklődhet az a teher is, amelyet a jelentősen megdrágult gabona ára ró rájuk – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
A lap szerint az újonnan életbe lépett uniós irányelv ugyan újabb lehetőségeket nyit meg a takarmányozásban, ugyanakkor nem rövid távon, hanem inkább csak hosszú távon jelenthet alternatívát a gazdák számára.
Ráadásul mivel egyelőre nincsen gyakorlat a rovari fehérje alkalmazására, így az úgynevezett keresztetetésen lehet most a hangsúly, ami azt jelenti, hogy például a sertések takarmányában az elhullott baromfiból készült húslisztet is fel lehet használni.
Utóbbi gyakorlat nem egészen új, hiszen – noha a haszonállattartásban eddig nem volt engedélyezett, de – a kutyaeledel-gyártók már korábban is alkalmazták ezt a megoldást.
Az új irányelvek nyomán elérhetővé váló takarmányok gyártása még várathat magára, mivel az előállítóknak idő kell ahhoz, hogy átálljanak ezekre, ráadásul a rovari alapú takarmányok előállításához az alapanyag is csekély mennyiségben elérhető, hiszen nem sok felhasználható rovarfajt tenyésztenek még.
Az alternatív takarmányok alkalmazása egyébként nem jelent semmilyen élelmiszer-biztonsági vagy állategészségügyi kockázatot, hiszen a baromfifélék eleve javarészt rovarevők, a sertés pedig mindenevő. Az alapanyagok előállítása pedig természetesen ilyen esetben is csak ellenőrzött körülmények között, szabályozottan történhet.
Az alternatív takarmányok egyfelől a gabonafélék egyre emelkedő világpiaci árával való megküzdést teszik lehetővé a gazdálkodók számára, másfelől pedig az akár génmódosított eljárással történő importszója kiváltására is mód nyílik. Összességében pedig akár fenntarthatóbbá is válhat a baromfi- és sertéstakarmányozás.
(A borítókép forrása: pixabay.com / Elia Clerici)
