A Brigham Young Egyetem egy pszichológus professzora, Wendy Birmingham és kollégái szokatlan módon infravörös kamerát vetettek be annak tanulmányozására, hogy milyen összefüggés figyelhető meg a házasság, valamint a stressz szintje között – számol be róla a ScienceDaily.com.
A kísérletben negyven pár vett részt, akiknek egy kifejezetten nehéz feladványt kellett megoldaniuk a számítógépen. Egyes párokat – véletlenszerűen – abba a csoportba osztottak, amely tagjainak egyedül kellett megoldaniuk a feladványt. Mások mellett ott lehetett a párjuk, például kézfogással fejezhették ki közelségüket.
Amíg az önkéntesek a megoldáson törték a fejüket, egy infravörös kamera folyamatosan mérte a pupilláik átmérőjét – ebből ugyanis közvetlenül lehet következtetni a test által megélt pszichológiai stressz szintjére.
„A nagyszerű dolog, hogy a pupillák a stresszt okozó inger kezdetétől számított 200 ezredmásodpercen belül reagálnak. Ezzel azon nyomban mérhető, hogyan reagál valaki a stresszre, ahogyan az is, hogy a társas támogatás mennyiben változtatja ezt meg. Ez nem csak más technikát, de már időegységet is jelent”
– fogalmazott Steven Luke, a tanulmány társszerzője a kutatási eljárásukról szólva.
A kísérlet során a résztvevők mindkét csoportja stresszt élt át a kezdeti időszakban, ám azok, akikkel jelen volt párjuk, jelentősen gyorsabban megnyugodtak aztán, s így a feladatnak már úgy láthattak neki ismét, hogy eközben nem gyűlt meg a bajuk még a stresszel is.
Alapvetően ritkán vizsgálják így, „valós időben” a társas kötődés az egészségre gyakorolt pozitív hatásait, amely sajátosság a nemrégiben a PLOS One nevű lapban megjelent tanulmány egyik különlegességét is adja.
A kutatás előzménye, hogy a Brigham Young Egyetem egy korábbi tanulmánya szerint a párkapcsolat akár a várható élethosszt is növelheti.
„Ha van mellettünk és velünk egy társ, az igazán segíthet nekünk eligazodni, és túljutni a stresszen, amellyel az életünk során meg kell küzdenünk”
– vonták le a következtetést.
