A Journal of Happiness Studies nevű lapban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, hogy miként lehet csökkenteni a szorongást és javítani a személyes jóllétet, és arra jutottak, hogy meglepően jó hatást fejt ki az, amennyiben valaki „minden jót” kíván másnak. A kutatók – Douglas A. Gentile, Dawn M. Sweet és Lanmiao He – háromféle lehetséges „kedvjavító” stratégia hatásait vizsgálták, amelyek egyike a szeretet kifejezése és a kedvesség, a másik kettő pedig a másokhoz való kapcsolódás, illetve a lefelé történő szociális összehasonlítás voltak.
A kutatók arra kértek egyetemistákat, hogy az egyetem épületét körüljárva mindhárom fentebb említett stratégiával 12-12 percig próbálkozzanak.
A kedvesség kifejezése során a hallgatóknak rá kellett nézniük az emberekre, és azt kellett gondolniuk: „Azt kívánom, hogy ez az ember legyen boldog”. A kutatók a diákoknak azt javasolták, hogy ezt gondolják komolyan, és valóban meggyőződéssel kívánjanak jót az embereknek. A második stratégia gyakorlásakor a diákoknak egy-egy emberre ránézve arról kellett elmélkedniük, mely reményeiket, céljaikat vagy érzéseiket osztanák meg velük, míg a harmadik esetben azon kellett gondolkozniuk, miben jobbak, mint azok az emberek, akikkel éppen összefutottak. Volt egy kontrollcsoport is, amely tagjainak az embereket látva egyszerűen csak a megjelenésükre, ruházatukra, stílusukra kellett figyelnie.
Következő lépésként a kutatásba bevont embereknek a szorongásukat, az általuk megélt stresszt és a boldogságérzetüket mérő kérdőíveket kellett kitölteniük – amelyeket egyébként a kísérlet elején is kitöltöttek. Ezután a kutatók mindhárom csoportot összehasonlították a kontrollcsoporttal.
A megfigyelések szerint a három stratégia közül az növelte leginkább az empátiát és a boldogságérzetet, s csökkentette a szorongást, amelyben az embereknek jót kellett kívánniuk másoknak. Ugyanez a technika növelte legnagyobb értékben az önkéntesek által érzett kapcsolódás, valamint a gondoskodás mértékét.
Eközben azok, akik másokkal szemben a saját jó tulajdonságaikon gondolkoztak, nemcsak hogy nem profitáltak ebből, de még az empátiára való hajlandóságuk és a mások iránt érzett törődésük is megfogyatkozott. A kutatók szerint a lefelé történő szociális összehasonlításnak, mint alapvetően versenyszellemű szemléletmódnak ugyan lehetnek jó hatásai, de ez a fajta hozzáállás stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz stratégiához vezethet.
(Forrás: Sciencedaily.com )
