Hiába válik egyre bizonyosabbá, hogy a természetben töltött időnek számtalan pozitív egészségügyi hatása van, s hiába létesítenek egyre több, a gyermekek jóllétét is szolgáló zöld felületet világszerte a városokban, sokan továbbra sem használják ki ezeket. Így például Hongkongban ugyan a lakosság 90 százaléka mindössze 400 méterre otthonától találna az Egészségügyi Világszervezet által javasolt tulajdonságokkal rendelkező zöld területet, a családok nagyobbrészt nem használják ezeket a területeket.
Dr. Tanja Sobko, a tanulmány egyik szerzője ugyanakkor elmondta azt is, hogy milyen tényezők „riaszthatják el” a szülőket bizonyos zöld területektől – így például megfigyelésük szerint többen úgy hiszik, hogy az ilyen helyek veszélyesek és koszosak, de az olyan „barátságtalan” táblák is bátortalanítóan hathatnak rájuk, mint például a „Fűre lépni tilos” feliratúak.
A ScienceDaily által is ismertetett kutatás során a szülőket kérték meg egy kérdőív kitöltésére, amellyel a kisgyermekek a természethez való kötődésének mértékét térképezték fel. A kérdések négy területet érintettek, amelyek a természet élvezete, a természettel való empátia, a természettel szemben mutatott felelősség, illetve a természet ismerete voltak. Később egy újabb kérdőívvel a gyerekek esetleges viselkedési problémáit és jóllétét mérték fel.
Összesen 493 olyan családot vontak a kutatásba, ahol 2-5 éves gyermekek voltak. Az eredmények szerint azok a szülők, akik gyermekei közelebbi kapcsolatot ápoltak a természettel, kevesebb szorongásról, hiperaktivitásról, érzelmi nehézségről és viselkedési problémáról számoltak be, valamint a szociális készségek javulása is megfigyelhető volt esetükben. Azok a gyerekek, akik nagyobb mértékű felelősségtudattal voltak a természet iránt, könnyebben kijöttek a kortársaikkal is.
A tanulmányt a PLOS ONE nevű lapban publikálták, s a jövőben a tervek szerint vizsgálnák azt is, hogy a természet közelsége milyen hatással lehet a gyermekek bélrendszerének mikrobiótájára.
