Az influenza elleni oltást többen azért kérik, hogy ezzel elkerüljék a gyakran hosszabb ideig tartó kellemetlen tüneteket, de akadnak, akik esetében egy friss dán kutatás szerint ennél nagyobb is lehet a tét.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a szívelégtelenségben szenvedő emberek fogékonyabbak az influenza szövődményeire, mint egészséges társaik, de hogy pontosan milyen hatással lehet a vakcina az élethosszukra, az eddig kevéssé volt ismert. Egyúttal érdemes lehet megjegyezni, hogy a szívelégtelenséggel diagnosztizált betegek egy része idősebb korú is egyben, s többeknek közülük más egészségügyi problémái is vannak, s ilyen esetben már viszonylag komolyabb kockázatot is rejthet egy influenzás megbetegedés is.
A MedicalNewsToday beszámolója szerint a Koppenhágai Egyetem kutatócsoportja összesen 134 048, kevéssel a kutatás kezdete előtt szívelégtelenséggel diagnosztizált dán ember adatait vizsgálta, amely adatokat pedig különböző nemzeti nyilvántartásokból nyertek. Valamennyi vizsgált személy rendelkezett egy személyi azonosító számmal, amely alapján a 2003 és 2015 közötti időszakban az egyes emberek egészségének alakulását nyomon tudták követni.
Az Amerikai Szív Szövetség Circulation nevű lapjában publikált tanulmányban több megfigyelést is lejegyeztek, így például azt, hogy a 2003-as 16 százalékról 2015-re 52 százalékra emelkedett azoknak a szívelégtelenségben szenvedő embereknek az aránya, akik kaptak influenza elleni oltást Dániában.
Praktikusan ennél talán érdekesebb lehet számunkra, hogy a védőoltás hatására a kutatók megfigyelése szerint 18 százalékkal csökkent az idő előtti elhalálozások száma, amely összefüggés még akkor is fennállt, amikor más tényezőket, így például a szedett orvosságokat, egészségügyi problémákat és az anyagi helyzetet kizárták.
Ugyancsak megfigyelték, hogy a rendszeres influenza elleni védőoltás igen fontos lehet a szívelégtelenségben szenvedőknek, akik, amennyiben a diagnózist követően évente kértek vakcinát, átlagosan 19 százalékkal kisebb valószínűséggel hunytak el szív- és érrendszeri betegségekben, illetve más okokból is, mint a vakcinát nem kapott társaik.
Mindeközben azonban már azáltal is 8 százalékkal kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozások száma, ha évi egy alkalomnál ritkábban kaptak az érintettek védőoltást, s 13 százalékkal volt alacsonyabb ilyen esetben a bármilyen okból történő halálozások aránya is.
A kutatók a fentieken túl vizsgálták azt is, mennyiben lehet érdekes az, hogy mikor kapják az érintettek az influenza elleni oltást, s arra jutottak, hogy a halálozások száma akkor csökkent a legnagyobb mértékben, amikor az emberek nem novemberben vagy decemberben, hanem az influenzaszezon elején – vagyis szeptember-októberben – részesültek a védőoltásban.
Daniel Modin, a tanulmány vezető szerzője megfigyeléseikkel kapcsolatosan elmondta, hogy noha a kutatás során alapvetően azon betegeket figyelték, akiknél csak kevéssel korábban állapították meg a szívelégtelenséget, feltehetően az influenza elleni védőoltás valamennyi szívelégtelenségben szenvedő beteg számára bizonyos fokú védelmet jelenthet.
Magyarországon többen ingyen is hozzájuthatnak az influenza elleni védőoltáshoz
Hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ decemberi közleménye szerint 2018-ban 1,3 millió térítésmentes oltóanyag állt azok rendelkezésére, akik a rizikócsoportokba tartoztak, vagyis 60 évesnél idősebbek voltak, vagy pedig fiatalabbak voltak ugyan, de például légúti, keringési és immunrendszeri betegségben, vagy valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Rajtuk kívül a várandós nők, a hat hónaposnál idősebb, ám három évesnél fiatalabb kisgyermekek, valamint az egészségügyben és szociális területen dolgozók is térítésmentesen juthattak a vakcinához.
A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy mivel a vakcina élő vírust nem tartalmaz, ezért nem okoz megbetegedést, az oltást pedig évente kell kérni a megfelelő védettséghez, ugyanis a vírus minden évben változik.
Az influenzajárvány egyébként jobbára januárban éri el hazánkat, a védettség kialakulásához pedig két hétre van szükség.