A kutatók egy 2012-es kezdetű, nagy mintával (143 592 fő) dolgozó francia felmérésből nyerték az adatokat, amely az emberek életkora mellett feljegyzett még olyan tényezőket is, mint például hogy a kérdőívet kitöltők dohányoztak-e, hogy milyen neműek voltak, valamint hogy mennyire dolgoztak sokáig a munkanapjaikon. Külön egészségügyi kérdőív során rögzítették, hogy az illetőknél fennállt-e valamilyen olyan tényező, amely a stroke kockázatát növeli, valamint rögzítették azt is, hogy korábban már kaptak-e stroke-ot az érintettek.
Amint arról a ScienceDaily beszámolt, a kutatók megfigyelése szerint összesen a kérdőívet kitöltők közül 1224-en kaptak stroke-ot, miközben a teljes mintából 42 542-en dolgoztak hosszú műszakokban, s 14 481 személy tíz óránál is többet töltött munkával a munkanapjain.
Mindeközben megfigyelhető volt, hogy azok, akiknek a hosszabb munkanapjai voltak, 29 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedtek el később stroke-ot, míg akik 10-nél is több órát dolgoztak egyhuzamban, azok esetében 45 százalékkal nőtt e kockázat azokhoz képest, akik rövidebb műszakokban mentek dolgozni.
A kutatás során a hosszú munkanapokat úgy határozták meg, hogy az illető évente legalább ötven napon tíz óránál többet dolgozik, s a részmunkaidőben dolgozókat, valamint azokat, akiknek korábban már volt stroke-ja, kizárták a mintából.
A kockázat emelkedésének mértéke tíz éves viszonylatra vonatkozik, s a kutatók szerint jellemzőbb volt az öten év alatti embereknél.
Korábbi kutatások során azt figyelték meg, hogy a hosszabb munkaórák jelentette kockázat kevésbé hat negatívan a vállalkozókra, az igazgatókra, a földművesekre és a menedzserekre is, aminek az lehet az oka, hogy ők szabadabban dönthetnek arról, mit, s hogyan tesznek munkájuk során, s jobban be tudják osztani az idejüket is. Más tanulmányok során megfigyelték, hogy a nem szabályszerűen váltakozó műszakok ugyancsak egészségtelenek lehetnek a munkavállalók számára.
