Pataky Attila elmondta, hogy még ugyan nem tekinthető gyógyultnak, de már nem kínozza őt a fájdalom. Mint mondta, saját felelősségére ment haza állapota javulása után. A Blikknek az EDDA frontembere úgy nyilatkozott:
„Alázattal csodálok minden orvost és ápolót, akik hősként végeznek áldozatos munkát, de nem bírtam ott tovább. Tele voltam kétségekkel, félelemmel és szorongással. Semmiből sem tudtam erőt meríteni, a koronavírus elszívta az energiám, és a szeretteimet sem láthattam. Úrrá lett rajtam a kilátástalanság, éreztem, ahogy elfogyok és eltűnök a földi létből. Szerencsére csak a halál kapujáig jutottam. A feleségem hangját hallottam, ahogy mondta: nem engedem el a kezedet! A szeretet utolért és a csoda megtörtént, de még nem vontam le minden tanulságot. Megyek, ha mennem kell, de a szeretteimet itt hagyni nem akarom. Köszönöm, hogy simogatták a lelkem, de az eddásoknak is, akik imádkoztak értem. Visszatértem!”
A lap szerint a zenész azt üzente mindenkinek, aki az ellenkezőjét bizonygatja, hogy ez a vírus „nagyon kemény” – s noha korábban ő is a kételkedők közé tartozott, immár belátta, hogy nem „hisztériáról” van szó.
A hatvankilenc éves énekes a betegsége lefolyásával kapcsolatosan elmondta, hogy fájni kezdett a feje, majd egyre rosszabbodott a közérzete, így például étvágya sem volt, és inni sem volt kedve. Hasmenés is gyötörte az előbbieken túl, így egy hét alatt 85-ről 77 kilóra fogyott, és nagyon gyengének érezte magát.
Végül a körzeti orvosa küldte be őt a kórházba, gyógyulását pedig elmondása szerint részben az ápolói empatikus és gondos munkájának köszönheti.
