A nagy szállodahajó kapitánya három hajózási szabálynak sem tett maradéktalanul eleget.
A Blikk cikke szerint mindenek előtt a találkozást megelőzően a kapitánynak meg kell győződnie arról, hogy a hajóút szélessége a többi hajóval történő együttes áthaladáshoz megfelelő-e, és a tragédia napján áradó Duna miatt a helyzet nem felelt meg ahhoz, hogy a két hajó egyszerre áthaladjon a Margit híd alatt. A nagyobb hajó és a Hableány haladási iránya metszette egymást, és mivel a szállodahajó gyorsabban haladt, így a találkozás bekövetkeztére számítani lehetett. A lap szerint a veszélyt észlelve a hajóskapitánynak a megfelelő hangokból álló sorozatot kellett volna leadnia a baleset elkerülése érdekében, de ez sem történt meg. A Viking kapitánya úgy tudni, nem észlelte a veszélyt.
Ezen felül a hajózóknak a kereszteződési szabályra is ügyelniük kell, vagyis ha a hajóskapitány észleli, hogy a két hajó útja keresztezni fogja egymást, akkor a másik hajót a saját jobb oldala felől észlelő hajónak – amely jelen esetben a Viking Sigyn volt – meg kell próbálnia kitérni a másik hajó útjából, vagy el kell kerülnie a kereszteződést. Eközben a jobb oldalon haladó hajó – vagyis a Hableány – a szabályzat szerint nem változtathatja meg a haladási irányát.
Végezetül él még az előzési szabály is, amely szerint az éppen előző hajó köteles meggyőződni az előzés veszélytelenségéről, majd kizárólag balról előzheti meg a másik hajót. Amennyiben az előzendő hajónak meg kell változtatnia a menetirányát, vagy nem egyértelmű az előzési szándék, úgy az előző hajónak ezt kötelessége jelezni. Előfordulhat az is, hogy az előzendő hajó észleli a másik hajó szándékát, s félrehúzódik, amelyet megfelelő hangjelzéseknek kell megelőznie a részéről. A lap ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a baleset előtt egyik hajó sem adott hangjelzést.
