A vasúttársaság közleménye szerint a bliccelők elkerülhetik a nagyobb problémákat, illetve a felesleges többletköltségeket, ha minél előbb rendezik a tartozásukat, ehhez ráadásul egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, illetve fizetési halasztást is kaphatnak.
Mindeközben egyre több bliccelő fizeti be a tapasztalat szerint a kiszabott bírságot, amit jól mutat az is, hogy míg 2017-ben 63, addig tavaly már majdnem 100 millió forint folyt be a kiszabott bírságokból.
Továbbra is a statisztikáknál maradva: 2014 és 2018 között közel 93 ezer utassal szemben, 288 ezer esetben léptek fel a jegy nélküli utazás vagy más vasúti szabályszegény miatt, akik közül 18 500-an 4 vagy több bírságot szedtek össze.
A felszámított bírságok értéke a fent nevezett négy évben mintegy 2,9 milliárd forint volt, ebből nagyjából 540 millió származott a menetdíjból, 2,3 milliárd pedig a pótdíjból. Tavaly év végéig 331 millió forintot sikerült behajtani ebből az összegből.
A vasúttársaság a behajtással kapcsolatos részletekről írva úgy fogalmazott.
„Jogi, illetve személyes felkeresésen alapuló, külső partner által végzett behajtásra több, mint 19 ezer követelést adott át a vasúttársaság, melyből közel 800 db fizetési meghagyásos, 7300 db végrehajtási szakaszban van, a MÁV-START saját erőforrással pedig több mint 1000 db követelés esetében kezdeményezett jogi eljárást”.
A MÁV munkatársai telefonhívásokkal, levélkampányokkal, SMS-ekkel ösztönzik az adósokat az együttműködésre, s mindeközben a vasúttársaság vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként szoríthatná vissza a bliccelést, valamint „mindent megtesz a követelések minél eredményesebb behajtása érdekében”.
A bliccelők emelt összegű pótdíj ellenében vehetnek csak jegyet, amelyért a vonaton 2600 forintot, utólagosan azonban 8000 forintot kell kifizetniük. Harminc nap után 12 ezer forintra emelkedik a pótdíj összege, amely mellé társul a követeléskezelési és postaköltség, illetve adott késedelmi kamat is.
