A Mohosz közleménye szerint azonnal kivizsgálták a jelenséget az Állatorvostudományi Egyetem halegészségügyi laborjával és a vízügyi igazgatósággal együttműködve. Kiderült, hogy közel 200 kilogramm hal pusztult el, amelyek többsége szélhajtó küsz, balin, karikakeszeg és dévérkeszeg – írja a hvg.hu.
Az első vizsgálati eredmények azt tárták fel, hogy a halak pusztulását lokálisan kialakult relatív oxigénhiány okozta.
Az esetleges mérgezés vagy emberre is veszélyes kórokozó jelenléte kizárható a halpusztulás okai közül.
Egyébként a relatív oxigénhiány sem feltétlenül vezetett volna az állapot pusztulásához, de az általában áprilisban ívó halak most csak június közepén kezdtek el ívni, közben pedig a természetben két hét alatt lezajlott egy olyan biológiai folyamat, amely normál időjárás esetében két hónap alatt zajlik le.
A szélcsendes időjárás mellett a hirtelen felmelegedés és napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása is fontos tényező volt a relatív oxigénhiány kialakulásában. A vízhőmérséklet alig több, mint egy hét alatt közel 10, de volt, ahol több fokot is melegedett.
Noha a halpusztulás sajnálatos, a tó halállományához viszonyítva nem számít jelentősnek a mértéke.
A Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok, az emberi igénybevétel oldaláról jelenleg kiváló, így korlátozásra, azonnali beavatkozásra nincsen szükség.
(A borítókép forrása: pixabay.com / Anilga)
