Eddig az óvodapedagógus állapította meg, hogy mikor vált iskolaéretté egy gyermek, ám a köznevelésről szóló törvény módosítási javaslata szerint újabban abban az évben válhatna tankötelessé a gyermek, amelynek augusztus 31-éig a hatodik életévét betölti. Ez alól csak indokolt esetben, szakértői bizottsági vizsgálat után lehetne kivételt tenni.
A Népszava szerint e döntéssel többen, így a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem ért egyet, hiszen úgy látják, a jelenlegi rendszer kifogástalanul működik.
Egy, a lap által megkérdezett pszichológus úgy érvelt, hogy a gyermekek fejlődését nem lehet konkrét korhoz kötni, s vannak, akik hatéves korukra lelkileg, szellemileg és szociális szempontból kinövik az óvodát, így a további egy év stagnálást, netán visszafejlődést jelentene, miközben mások nem alkalmasak még az új, ismeretlen közösségbe és a komolyabb kötöttségekre.
Solymosi Krisztina pszichológus úgy véli, hogy az óvoda és iskola közötti átmenet még azoknak a gyerekeknek is komoly traumát jelenthet, akik elég fejlettek a váltáshoz, ami ugyan nem kóros traumát jelent, de mindenképpen egyfajta érettségre van szükség akár ahhoz is, hogy végig tudjon ülni a gyermek egy negyvenöt perces órát. Ehhez jönnek még az olyan tényezők, mint hogy adott esetben olyan gyermek padtársa lesz a kisiskolás, akit nem maga választ meg, s gondja is akad vele, valamint természetesen az, hogy a korábbinál sokkal több új ismeretet kell elsajátítania, amelyet már számon is kérnek, s értékelnek. Erre a megfelelési kényszerre még nem minden hatéves alkalmas.
A Népszavának egy 35 éve pedagógusként dolgozó tanítónő azt mondta, hogy könnyebb a jelenlegi rendszerben a pedagógusok dolga, hiszen előzőleg „rengeteg iskolaéretlen gyerek került a rendszerbe”. Szerinte már akkor is sokkal nehezebb az együtt haladás, ha csak néhány éretlen gyermek kerül egy osztályba, ha ellenben többen, akkor valósággal lehetetlen is. Kiemelte azonban, hogy ez nem a gyerekek hibája, mivel ha egy évvel később kellene kezdeniük, jó eséllyel nem lógnának ki a sorból ezek a tanulók sem. Így viszont akár az érintett gyermekek magatartásában is érzékelhető lehet, hogy kompenzálni akarnak, és ilyen esetben többen tévesen „rossz gyereknek” vélik, s szakemberhez kezdik hordani őket, miközben a pedagógus úgy véli, nagy részük esetében semmi egyéb probléma nincs, mint hogy túl korán kezdtek neki az iskolának.
A lap felidézi, a törvényjavaslat azzal indokolja a változás szükségességét, hogy a gyermekek érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhessék az iskolai tanulmányaikat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, Verba Attiláné előzőleg a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak eddig a beilleszkedési, tanulási, pszichológiai vagy más problémákkal küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében kellett szakvéleményt mondaniuk, ám a törvényjavaslat elfogadása esetén minden esetben hozzájuk kellene fordulni. Ez a szakember szerint egyrészt megnehezíthetné például a nyári hónapokban született gyermekek helyzetét, de a szakbizottságoknak is felesleges terhet jelenthetne olyan esetekben, amikor mindenféle komplexebb vizsgálat nélkül megállapítható, hogy a gyermek szempontjából ideális-e újabb egy évet az óvodában tölteni.
