Merkely Béla azt mondta, hogy a járványnak két vonulata van, amelyek egyike egy folyamatosan lelaposodó, csökkenő fertőzöttség, amellyel párhuzamosan azonban továbbra is jelen van a zárt közösségekben, ahol egyetlen eset is kisebb járványt képes lángra lobbantani.
Az ATV műsorában a szakember megjegyezte azt is, hogy minden kórházban lényegesen nagyobb számban találkoznak fertőzöttekkel, s akadhatnak tünetmentes betegek, akik több ott dolgozót is meg tudnak fertőzni. A megfertőzöttek tizenöt százaléka kórházi dolgozó, közülük egy személy hunyt el, mindez pedig a nemzetközi adatokkal is egybevág.
A rektor úgy véli, jó irányba haladunk, amennyiben a zárt közösségekben a járványt sikerül megfékezni, és noha a vírust nem lehet teljesen kiszorítani – lévén, hogy idővel a határokat is meg kell nyitni – kontroll alatt lehet tartani.
Merkely Béla szinte kizártnak tartja, hogy nyáron lényegi járvány legyen, mivel azonban ez egy új típusú vírus, így nem tudni, mennyire szezonális.
Szólt arról is, hogy az ország átfertőzöttségét vizsgáló tesztelés kapcsán meg kell nézni, hogy mennyi a fertőzött, s hogy mekkora a lakosság átfertőzöttsége. E célt szolgálják az igen érzékeny PCR-tesztek, illetve az ellenanyagot kimutató teszt is.
A rektor szerint nem tudják megmondani, mennyi időre kapnak védettséget azok, akik elkapták a betegséget, s kigyógyultak belőle. Úgy véli,klinikailag nem valószínű, hogy a fertőzöttek aránya olyan nagy volna, hogy maradnia kellene a kijárási korlátozásnak, s a reprezentatív mérés abban is segítséget jelent majd, hogy ha valahol belobbanna a járvány, akkor tudják, „hová kell nyúlni”.
Merkely Béla úgy látja,a jelenlegi technológiai fejlesztés mellett fél év-háromnegyed év kell a vakcina kifejlesztéséhez, amelyet ő kötelezővé tenne az időseknek veszélyeztetettségük okán, a fiataloknak pedig azért, mert ők a legjobb vektorok.
