Egyes területeken kiugróan magas a nyelvvizsga nélkül felvételizők aránya a felsőoktatásban, és van, ahol a diplomák 50-60 százaléka is beragad a nyelvi hiányosságok miatt. Általánosságban pedig az első évfolyamra bekerülő alapszakosok nagyjából felére jellemző, hogy már rendelkeznek egy középfokú nyelvvizsgával – írja a Magyar Nemzet felidézve, hogy 2007 óta, amikor is 47 százalékos volt ez az arány, e tekintetben nem túl sok változás történt.
Az Oktatási Hivatal friss elemzése szerint a bölcsészek alapvetően jól állnak a nyelvvizsga megszerzésének aránya tekintetében, hiszen 80 százalékuknak már a felvételi idejében van középfokú nyelvvizsgája.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen például jelenleg is csak 2-3 százalék a ki nem adott bölcsészdiplomák aránya. Akadnak ugyanakkor olyan egyetemek is, ahol sokkal rosszabb a helyzet. Így például a Gál Ferenc Főiskolán több mint 35 százalékos azoknak az aránya, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni az oklevelüket.
A levelezős hallgatóknál általánosságban hosszabbak a statisztikák, mint a nappalisoknál, ugyanakkor nagy területi különbségek is előfordulnak az ország különböző régióiban tanuló diákok között. Így például a dél-dunántúli felvételizőknek csak 23,7 százaléka nyelvvizsgázott, miközben Közép-Magyarországon a felvételizők háromnegyedének már van egy nyelvvizsgája.
Mindez az egyetemi szakok indításakor is problémákat okozhat, hiszen a szigorítás értelében a továbbtanuláshoz B2 szintű nyelvvizsgára lesz szükség.
Országosan – valamennyi szakot és intézményt számba véve – 90 ezer olyan hallgató van, aki a diplomáját azért nem tudja átvenni, mert nem rendelkezik egy legalább középfokú nyelvvizsgával. A lap ugyanakkor felidézi, hamarosan már nem fognak a nyelvvizsga hiánya miatt beragadni a diplomák – mégpedig azért nem, mert egészen egyszerűen a felsőoktatásba sem lehet bekerülni nyelvvizsga nélkül a jövő évtől.
