A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége a Magyar Turisztikai Ügynökség, az érintett minisztériumok, illetve a Balaton Fejlesztési Tanács közreműködését kéri a Balaton kotrásának mielőbbi beindítása érdekében – írja az InfoStart.hu.
Gál Lajos elnökségi tag elmondása szerint a Balaton nyugati medencéje, kiváltképpen a strandok egyre inkább iszaposodnak, ami indokolttá teszi a tizenhét éve abbahagyott iszapmentesítési munkálatok folytatását, a strandok előtti, évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, illetve a tóból kikerülő, majd megtisztított homokkal történő rendszeres strandhomokozást.
Az elvárt vízminőség biztosításához különösen fontos a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítása, hiszen a Zala folyó hordaléka miatt a mederfeltöltődés a nyugati medencét jobban érinti.
Gál Lajos össztársadalmi érdeknek tartja a balatoni iszapkotrás megindítását, aminek finanszírozása azonban az önkormányzatok lehetőségein túlmutat. A térség települései egyeztetések után arra a megállapodásra jutottak, hogy a fenékpusztai félig töltött zagyterek és a balatonszentgyörgyi felhagyott agyagnyerőhelyek alkalmasak lennének a zagyanyag befogadására.
A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének közgyűlése a 2018. évi területrendezési törvényhez kapcsolódó, még egyeztetés alatt álló új balatoni vízparti tervekkel is foglalkozott, s kezdeményezte a döntéshozóknál, hogy önkormányzatok, és esetenként civil szervezetek is kaphassák meg egy-egy vízparti terület tulajdon- vagy kezelői jogát, s ezek is kerüljenek a vízparti tervekbe. Ezzel megakadályozható volna, hogy az érintett területek magánkézbe kerüljenek és beépüljenek ahelyett, hogy továbbra is közérdeket szolgáló, gondozott területek maradnának.
Ráadásul a jelenleg egyeztetés alatt álló vízparti tervek a természetközeli területek fennmaradását sem mindenhol garantálják.
A fentieken túl a horgászok által használatos etetőanyagok szabályozását is kezdeményezik, hiszen ezáltal csökkenthető volna a Balatont érintő foszforterhelés.
(A borítókép forrása: pixabay.com)