Majdnem fele, de akár közel akkora mennyiségű foszfort dobálnak be a Balatonba a horgászok, amitől már csak sok milliárd forintos közbeavatkozással lehetne megóvni a tavat – hívta fel a figyelmet a Hírbalaton.hu-nak nyilatkozó Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja.
A kutató arra reagált, amit Nagy István agrárminiszter állított – ez pedig az volt, hogy a horgászok a miniszter véleménye szerint nem befolyásolják érdemben a Balaton vízminőségét az etetőanyaggal.
A kutató mindazonáltal pozitívumként értékelte, hogy a horgászturizmusért is felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. finanszírozott egy ilyen, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel (BLKI) közös kutatási projektet, s nyilvánosságra is hozták a kutatás eredményeit.
Ez utóbbiakból egyébként kiderül egyebek mellett az is, hogy évente több mint 2 ezer tonna, azaz összesen mintegy 100 konténernyi etetőanyagot szórnak a horgászok a tóba, ami 8 ezer tonnányi foszformennyiséget juttat a vízbe.
A tó teljes éves foszforterhelése a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság szerint átlagosan évi 165 tonna körüli, ami a kutató szerint nem elég pontos, lévén, a balatoni foszforterhelésen belül csak a Zalán át érkezőről léteznek pontos adatok, ami pedig annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését.
Az adatok szerint a Zala száraz években 8-11 tonna foszfort szállított a Balatonban, míg 2010-ben, ami egy igen csapadékos év volt, majdnem 48 tonnányit.
A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban két évtizedre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését, s eszerint a csapadékviszonyoktól függően a tó teljes foszforterhelése háromszor-hatszor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség, vagyis nem kevesebb, mint 80 tonnára becsülhető jelenleg a teljes foszforterhelés.
Mindez azt is jelenti, hogy a horgászok által bedobált foszfor sokkal nagyobb arányú a teljes foszformennyiséghez képest.
Ezek ellenére sem írható a 2019-es algacsúcs a horgászok számlájára, de nem kizárt, hogy a parti, a medence aljáról felszínre kerülő algagyep-felszakadozásokat már részben a tóba szórt foszfor okozza.
A kutató mindezek fényében mielőbb indokoltnak látná az etetőanyagok használatának szabályozását.
(A borítókép forrása: pixabay.com / Free-Photos)
