Az önkormányzati választások továbbra is fideszes többséget hoznak, és alapvetően a megyei közgyűlésekben is erősödni tudott a Fidesz, mindeközben a városokban egyre inkább fellendül az ellenzék. Az Index cikkében arról ír, hogy a városi szavazók köréven az általánosságban véve egyébként továbbra is legnépszerűbb Fidesz folyamatosan teret veszít. A lap megjegyzi, a kormánypártnak intő jel lehet, hogy az ellenzék stratégiailag fontos pozíciókhoz jutott most, ahonnan az elkövetkező években képes lehet tovább építkezni.
Az Index az önkormányzati választások eredményeit úgy értékeli, hogy alapvetően egy vidéki kistelepüléseken erősödő, nagyvárosokban pedig gyengülő Fidesz képe rajzolódik ki. Noha már a legutóbbi választáson is az volt a jellemző, hogy az ellenzéki pártok jobban teljesítettek a nagyobb városokban, mint a kisebb településeken – ahol inkább a jobboldali pártok erősödtek –, most úgy tűnik, tovább erősödhet ez a tendencia, ami adott esetben abban csúcsosodhat ki, hogy az ország kettéválik egy kistelepüléseken élő fideszes, illetve egy, a kormánypártot kevésbé támogató városi rétegre.
Természetesen a mostani önkormányzati választásokon kedvező híreket is kapott a Fidesz, hiszen a megyei közgyűlésekben erősödni is tudott. A 2015-ös 225 mandátumhoz képest ugyanis most 244-es sikerült szereznie, és csupán Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, valamint Veszprém megyében nem tudott erősödni a közgyűlésben.
Ellenben még a fideszes többségű Csongrád megyei közgyűlés ellenére is ellenzéki vezetőt választottak Hódmezővásárhely és Szeged élére, és Tatabányán, Érden, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Szombathelyen, Pécsen, továbbá Dunaújvárosban is ellenzéki győzelem született. Mindezt különösen is érdekessé teszi a tény, hogy 2014-ben még csak két megyei jogú városban győzött ellenzéki jelölt.
Most azonban az ellenzék számos 10 ezer főnél nagyobb településen is sikereket könyvelhetett el, s ha mindez nem volna elegendő, Karácsony Gergely lett Budapest új főpolgármestere.
