A szakember szerint az olyan sekély tavaknak, mint amilyen a Balaton is, két állapotuk van– mégpedig, vagy algásak, vagy hínárosak a bennük lévő tápanyag-mennyiségtől függően. Sok tápanyag esetén az algák felszaporodnak, s leárnyékolják a hínárt, míg ha kevés a tápanyag, akkor a hínár túlnövi az algát.
„Az 1960-as, 70-es években kezdődött a Balaton algásodása, a sok alga visszaszorította a hínárt, a 60-as években normális volt, hogy a Balatonban nagyjából ötszáz méteres sávig hínár volt, mostanra ez a helyzet megfordult. 1995 óta relatív tiszta a víz, de 2015 körül már észrevehető volt az algák terjedése. A szint tavaly érte el az ingerküszöböt, idén pedig a tavalyinál is erősebb az algásodás”
– összegzett Tóth Viktor a balatontelevizio.hu cikke szerint, hozzátéve, hogy ez egy régi-új állapot, s el kell fogadni, hogy a Balaton tiszta vizűsége miatt sok lesz a hínár. E problémára szerinte az önkormányzatoknak és a telektulajdonosoknak kell majd megoldást találniuk.
A nyári fürdőzések hatására a kutató szerint a strandokonritkul a hínár, hiszen a növényt a strandolók letapossák, s ki is tépik, éppen emiatt pedig a strandtulajdonosok többsége nem is fordít külön figyelmet a problémára. A hínár irtásának ellenben megvan az a hátulütője, hogy előszeretettel szaporodik hajtással a növény, vagyis, ha a vízben maradnak a részei, akkor később ismét problémát okozhat. Erre jelenthet megoldást az egyelőre főként külföldön használt hínárarató gép.
A szakember szerint az algavirágzás akár az egész Balatont is elérheti a jövőben, hiszen természetellenes, hogy a vízszint ingadozása 10 százalék alatti, az ideális 50-60 centiméter helyett. Megjegyezte, alga van a tóban a felszínen és mélyebben is, akkor is, amikor nem látjuk.
