hirdetés
Külföld

A horvát államfő megvétózná, Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-tagságát

Zoran Milanovic horvát államfő kedden bejelentette, hogy amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). Németország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ha a két észak-európai ország kéri felvételét a védelmi szövetségbe - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában (Meseberg-kastély).

A horvát államfő megvétózná, Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-tagságát

Milanovic kifejtette: amennyiben jelen lesz a közelgő NATO-csúcstalálkozón Madridban, megvétózza a csatlakozásra szóló NATO-meghívót. Hozzátette: amennyiben alacsonyabb szinten szavaznak róla, valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy a NATO-tanácsban az ő álláspontját képviselje. Ugyanakkor megjegyezte: "mint az ördög a bűnös lelkeket", üldözni fog mindenkit, aki Horvátországban megszavazza Stockholm és Helsinki csatlakozását.

Andrej Plenkovic kormányfő szerint Milanovic visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő pedig nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: a horvát elnököt Kijev bosszúja fenyegeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt.

Milanovic hangsúlyozta, hogy nem áll az oroszok oldalán. "Az oroszok játsszák a saját játékukat, és ők az agresszorok ebben a háborúban" - mondta.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy Horvátországban egy "olyan társaság van hatalmon", amely aktívan a bosznia-hercegovinai horvát nép érdekei ellen dolgozik.

hirdetés

"Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok" - fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy nem fél sem Oroszországtól, sem Ukrajnától.

Mint mondta, ő a horvátok oldalán áll, a horvát államért harcol, a kormány pedig azzal vádolta, hogy elárulta a boszniai horvátokat csak azért, hogy vele leszámolhassanak.

A jobboldali kormányfő és a volt szocialista államfő között nem újkeletű a vita, a helyzet viszont már annyira elmérgesedett közöttük, hogy nem is beszélnek egymással. A legutóbbi rendezvényen, amelyen mindketten részt vettek, kézfogás és üdvözlés nélkül haladtak el egymás mellett.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.

A német kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is "mindig számíthat Németország támogatására".

Finnország és Svédország "közeli szövetséges és szoros partner" az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell - tette hozzá Olaf Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.

Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.

Mint mondta, Oroszország támadása Ukrajna ellen "drámaian megváltoztatta" hazája biztonságpolitikai helyzetét, és ezt már "nem lehet visszacsinálni". A háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben "az erősebbé az utolsó szó". A NATO viszont mindig is kitartott a "nyitott kapuk" politikája mellett, amely Oroszország magatartása miatt az eddiginél is fontosabb lesz - fejtette ki Sanna Marin.

Arról is szólt, hogy Finnország kiáll az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországra kivetett EU-s büntetőintézkedések kiterjesztése mellett, akkor is, ha ez Finnországnak is hátrányt, nehézséget okoz.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal - mondta a svéd kormányfő.

Sanna Marin és Magdalena Andersson a legrangosabb külföldi vendég a német kormány kétnapos kihelyezett ülésén, amelynek egyik fő témája az ukrajnai háború.

Forrás: MTI


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Minden Percben | Érdekes

Minden Percben | Mert minden perc érdekes © 2020